Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

REGIONALITÁS - Gulyás László: A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió rövid története

GULYÁS LÁSZLÓ A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió rövid története 1997-2004 1. A „Régiók Európája" A magyar regionális szakirodalom felváltva és néha következetlenül használja a „transznacionális régió", a „multiregionális szervezet", az „eurorégió", a „munkaközösség" továbbá a „határokon átnyúló együttműködés" fogalmát. Jelen cikkben az eurorégió fogalmat használom. Eurorégió alatt értve a határmenti együttműködés azon formáit, amelyek földrajzilag kettő vagy több ország határmenti területét foglalják magukba abból a célból, hogy összehangolják tevékenységüket a határmenti térségek eredményesebb fejlesztése érdekében.

1 Nyugat-Európában a XX. század 60-as éveiben több határmenti térségben felismerték a határokon átnyúló együttműködésében rejlő lehetőségeket. Az első ilyen határokon átnyúló együttműködés 1965-ben a hollandnémet határon született meg EURORÉGIÓ elnevezéssel, Enschede-Gronau székhellyel.

2 Az első eurorégió megalakulása óta eltelt 40 évben az eurorégiók száma több hullámban jelentősen megnőtt.

3 A 70-es években lezajló első hullámban az eurorégiók elsősorban Nyugat-Európában jöttek létre, a német-holland (Ems-Dollart Region, Eurorégió Rijn-Ems-Ijsel, Eurorégió Rijn-Waal, Grensregio Rijn-Maas-Noord), a holland-belga (Eurorégió Benelux Middengeibed, Eurorégió Scheidemond), a német-belga-holland (Eurorégió Maas-Rhein) határmenti területeken. A 80-as években lezajló második hullámban - Spanyolország, Portugália és Görögország csatlakozása után - újabb eurorégiók születtek, ezúttal elsősorban Dél-Európában. A közép-kelet-európai országokban az 1989-es rendszerváltások után útjára indult az eurorégió alapításának harmadik hulláma. Számos határokon átnyúló együttműködés jött létre a térségben, azaz sorban születtek olyan eurorégiók, amelyeknek valamely területe egy volt szocialista ország határain belül esik. Különösen sok eurorégió alakult Németország keleti határai mentén. így a német-lengyel határon (Pomeránia Eurorégió és a Spree1 Éger György: Regionalizmus, határok és kisebbségek Kelet-Közép-Európában. Budapest. Osiris Kiadó. 2000. 2 Rechnitzer János: Elválaszt és összeköt - A határ. MTA RKK Pécs-Győr. 1999. 3 Horváth Gyula könyvében „Európai regionális politika. Dialóg Campus. Budapest-Pécs 1988" a 254. oldalon 49 eurorégiót mutat be.