Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Medgyesi Konstantin: „... megakadályozná az egyébként elkerülhetetlen lecsúszást.” (Életfeltételek a rendszerváltó kor Makóján)

MEDGYESI KONSTANTIN „...megakadályozná az egyébként elkerülhetetlen lecsúszást." Életfeltételek a rendszerváltó kor Makóján Kiss Mihály vállalkozó, a Makói Ipartestület elnöke, 2002-től önkormányzati képviselő: - A rendszerváltás korát éltük a kilencvenes évek elején, mindenki úgy gondolta Makón is, a megszűnőben lévő munkahelyét úgy tudja pótolni, hogy valamilyen vállalkozási tevékenységbe kezd. Ilyenkor többnyire a szolgáltatások felé veszik az emberek az irányt. Gomba módra szaporodtak a kereskedők, fodrászok, kézművesek. A családtagok is részeseivé váltak ennek a munkahelypótló vállalkozásnak. És hát napjainkban látszódnak ennek a folyamatnak a következményei. A kiskereskedelemben mára hihetetlen kapacitástöbblet keletkezett. {Az Egészségügyi és Szociális Bizottság 1992. szeptember 4-ei jelentéséből Makó város lakosságának egészségügyi és szociális helyzetéről) „A szociális ellátásban részesülők összetétele sokat változott. Korábban főleg időskorúak, rokkantak és nagycsaládosok kértek támogatást. Ma már igen sok ember vált munkanélkülivé és egyes családok létfeltétele veszélybe került, így a velük való törődés újabb feladatok adott." Vízi István, az egykori Lenin Tsz elnöke, jelenleg mezőgazdasági vállalkozó: - Felszámolódtak itt Makón is az ipari munkahelyek. Az elbocsátottak bérből és fizetésből élő emberek voltak. Ezekből vagy kényszervállalkozók lettek, vagy a mezőgazdaságba fektették a még maradék pénzüket. Utána természetesen elbukták a beruházást, és ráadásul óriási piaci zavarokat is okoztak, ami egyébként a mai napig fennáll. Mivel az újonnan piacra lépő termelők gyorsan szabadulni akartak a megtermelt hagymától, ezért hajlandók voltak olcsón is eladni a terméket, ezáltal vitték csődbe az egész fokhagymapiacot, a többi termelőt egyszerűen "lelőtték". Láncreakciószerűen mentek tönkre a gazdálkodók. ' 2001/2002-ben interjús kutatást végeztem a rendszerváltó kor Makójáról. Ezen írás műfaja riport-szociográfia (feature), ahol nyilatkozat- és dokumentumtöredékek alapján bontakozhat ki egy kép a korszak folyamatairól, érzésvilágáról.