Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - A megyei múzeumi szervezet 2002-2004 közötti tudományos tevékenysége

zésben résztvevők természetesen két idegen nyelvből rendelkeznek államilag elismert nyelvvizsgával, hiszen a szigorlatok és a védés alap feltételei közé tartozik az országban mindenhol a két idegen nyelv ismerete. A legtöbben az angolban jártasak, majd ezt követi a német és orosz azonos számban. Megtalálhatók még az olasz, francia, szlovák, lengyel, latin és az eszperantó. A tudományos munkatársak közül legalább egyharmada rendelkezik az itt felsorolt nyelvek valamelyikéből olyan nyelvismereti szinttel, hogy az egyetemen záróvizsgával elismert szakirányú fordítói nyelvismereti abszolutóriumot szereztek. Ez a tudományos információk többszintű és többirányú megszerzéséhez és elsajátításához, valamint a szakmai kapcsolatok fenntartásához elegendő alapot ad számukra. A nyelvismereti szint szerint a középfok 23 fő estében, míg a felsőfok 7 fő esetében fordul elő. Mindezek alapján joggal és alappal jelenthetjük ki, hogy intézményünk a kulturális-közművelődési színtér funkciója mellett rendelkezik a tudományos kutatóhely alapvető feltételével. A megyei szervezet tudományos kutatói, az egyéni munkatervükben rögzített kutatási feladataik elvégzéséhez - a Kollektív Szerződés alapján heti egy kutatónapot vehetnek igénybe. A múzeumi szervezet tudományos tevékenységének eredményeit - a törvényi előírásoknak megfelelően - nyilvánosságra kell hozni. Ennek hivatalos fórumát elsősorban megyei múzeumi szervezet kiadványai jelentik. Az elért tudományos eredményeket, a kutatók ezekben kötelesek elsőként és folyamatosan megjelentetni. 1.3 A múzeumi szakmai tevékenység általános jellemzése A megyei múzeumi szervezet tudományos tevékenysége messze túlnő a megye határain, országos jelentőségű. Igazolja ezt a tudományos publikációk száma és minősége, a kiadványok jelentősége és a múzeum tudományszervező tevékenysége. Ez utóbbi területen a múzeum régész, a néprajzos és a történettudománnyal foglalkozó szakemberei különösen aktívak. Hazai és nemzetközi rendezvényeknek egyaránt otthona az intézmény. A vizsgált időszak legjelentősebb szakmai rendezvénye a népvándorlás kori régészet témakörében szervezett szegedi tanácskozás volt, de Szeged mellett Makó, Hódmezővásárhely és Csongrád is otthont adott 1993-96 között tudományos üléseknek. A múzeum szakosztályai gyüjteményfejlesztés, a tudományos feldolgozás és a tudományos publikáció hármas feladatának teljesítésével alapkutatást végeznek. Az általánosan állami feladatként jelentkező alapkutatást a megyei múzeumi szervezet esetében a hazai gyakorlattal összhangban a megyei közgyűlés finanszírozza. Az általános pénzszűke miatt a múzeumi tevékenység legfontosabb szeletére, a kiadványozó munkára az önkormány-