Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Bárkányi Ildikó: Művirágkészítők a Bácskában

eredetileg varrónőnek tanult, főnökasszonya a Sági műhelybe küldte a virá­gokért, ott leste el a mesterséget. A fortélyokra maga jött rá, ahogy jöttek sorban a megrendelések, úgy lett egyre gyakorlottabb. Az '50-es években emlékezete szerint „még nem ment a lakodalmi virág" inkább csak a rozma­ringág volt a lakodalmi dísz. Ma menyasszonyi koszorút, lakodalmi virágo­kat, eljegyzési dobozt, elsőáldozó koszorút készít, csak megrendelésre. Készítményei eljutnak Magyarországra, Németországba, Ausztráliába is ­elsősorban kivándorolt rokonok, ismerősök veszik, mint a helyi hagyomány sajátos darabjait. Rendszeresen dolgozik Adára, ahonnan a legtöbb megren­delést kapja. Az eljegyzési dobozt ma már csak ritkán készít, inkább az '50­es években volt nagy divatja: akkoriban ugyanabból a selyemből készítet­ték, mint az ágyra való díszpárnát. A plüss ágytakaró tetejére került, a hár­mas párnával együtt. Formája lehetett kerek, téglalap vagy szív alakú. Olda­lait varrással erősítették össze, fedelét a lány fényképe szokta díszíteni. Általában 6 női, 6 férfi zsebkendő, nyakkendő, mandzsettagomb, nyaklánc, régebben menyecskekendő volt benne. A selyemvirágok anyaga a közelmúltban megegyezett a menyasszonyi ruha anyagával. Ma a textilt Adán vásárolja, leggyakrabban szatén, organtin, markizett, tükörorgantin, bélésselyem, tüll, spandex, muszlin kerül raktárra. Előfordul, hogy az anyagot a megrendelő hozza. A munka eszkö­zei, fogásai nem térnek el a többi készítőétől, bár jóval több virágot készít, mint az említett apácák. A különlegesebb virágokat ő is kézzel, papírsablon után vágja ki. A virágok közepét (porzóját) ma gyönggyel díszíti, 20-25 éve mirtuszt készített: a drót végét papírba csavarta, gipszbe, majd paraffinba mártotta. Később Szabadkán készen vette, mára azonban kiment a divatból. A gyöngyöt is Szabadkán veszi, a virágkellékesnéj. Pár éve csillogó port is hint virágaira, ezt Svédországból, Németországból szerzi be. A színes, kínai művirágok az ő környezetében is egyre inkább háttérbe szorítják a hagyo­mányos eljárással, kézzel készített selyemvirágokat. A lakodalom hagyo­mányos díszei mellett ruhadíszeket, kalapvirágokat is készít. 5. Papp Imréné, Szűcs Ilona (sz. 1925). Doroszló Családjában szinte hagyomány a virágkészítés. Édesanyja, Szücsné Szu­rok Ilona (1897-1986) még nagyanyjától tanulta meg a virágkészítést, majd mikor a háború idején a család nehéz helyzetbe került (apja beteg lett, el kellett adniuk a lovukat, s kereset után nézni), újra felelevenítették ezt a tudást. Kb. 14 éves kislány volt, amikor az édesanyja elkezdte a virágokat készíteni. Akkoriban (a negyvenes években) Német Náni nevű asszony készített virágokat a faluban, attól lestek el az újabb fortélyokat. Először krepp papírból vágták ki a rózsát, rózsabimbót, ezekből lakodalmi bokrétát állítottak össze. A bokrétát a nyoszolyólányok bal karjára erősítették. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom