Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Bárkányi Ildikó: Művirágkészítők a Bácskában

1. Veronika nővér (sz.1924). Péterréve (Pécelo), katolikus plébánia. (Hat nővértársával lakik együtt.) A virágkészítést novícia korában, Bácsban tanulta, a háború után (1949ben). A kolostorban 27-en laktak, a kézimunkázás kiegészítő keresetet jelentett a közösség számára. A háború után az élelmiszereket jegyre kapták az emberek, a fölösleges, apácáknak szánt jegyeket a helybeliek Síber (?) Rozália müvirágkészítő műhelyébe adták le. Veronika nővér járt el érte, s várakozás közben leste el az egyes fogásokat. Síber Rozália nem árulta el a műhelytitkokat, de kisebb munkákat rábízott: így pl. a virágszárnak való drótot krepp papírral becsavarni. Mivel ügyesnek bizonyult, néhány kisebb fogást elárult neki, de a virágok vasalására sohasem tanította meg. Sokat segített a sokácok Mária-lány fejdíszeinek készítésében. Később Kanizsára került, ott is kézimunkáztak. Jó híre volt a keze munkájának, így egy aszszony megkérte, készítsen a lánya számára menyasszonyi koszorút. Saját elképzelése szerint kezdett a munkához: hajba való szalagot cukorral keményített (mint kislány korában édesanyja), majd egy kötőtű gömbölyű végével vasalta ki. Az első siker után sorban jöttek a rendelések, ekkor elment Bácsba Síber Rozáliához, hogy tanítsa meg a mesterfogásokra, hiszen már úgysem „rontja az üzletét". Nagy segítséget kapott: megtanulta, hogyan kell a selymet zselatinnal keményíteni, azonkívül a keményített, nyolcszorosán összefércelt selyemdarabokat elküldhette a műhelybe, ahol a virágokat, leveleket „kistanclizták" számára (vas eszközzel kiütötték). Néhányszor élt ezzel a lehetőséggel, azután végleg önállósította magát: a virágszirmokat, leveleket ma is egyenként, ollóval vágja ki, azután nővértársa vasalja, majd ő állítja össze a koszorút, kitűzőket. Különböző nagyságú, formájú, keménypapírból kivágott, saját tervezésű sablonokat használ a virágok kirajzolásához, ezeket külön papírdobozban tartja. Van néhány, sokat használt virágfajta a készítményei között: így a kerek szirmú szellőrózsa (két darab, háromágú, kerek sziromból áll), a dália (háromrétegű, sok apró szirmú virág), a gerbera („teljes kerekbe" vágott, sokszirmú virág), az árvácska (5 ágú) és a rezgő (apró, egy soros virágok és gyöngyök, egymás után felfűzve). Az ötletszerűen elkészített virágoknak nem ad külön nevet. A megrendelők választhatják ki, milyen virágot szeretnének. Alapanyagként tüllt, organzát, selymet használ, ezeket Obecsén vásárolja vagy szabadkai varró rokona műhelyéből kapja meg a hulladékot. A zselatint szivaccsal keni fel az anyag visszájára, gyorsan kell dolgoznia, nehogy az anyag színére is átüssön. A szárítás is •körültekintést igényel: a 8 Ezek közül csak a dália szerepel a Talpayné-féle műhely készítményei között. Bálint S. 1977. 405-406.