Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NÉPRAJZTUDOMÁNY - Markos Gyöngyi: Vőfélykönyvek, vőfélyek Makón

vőfélykönyvből. Bevezetőjében említi: "kétségtelen, hogy a házasság számtalan rítusáról ezek a vőfélyversek nem emlékezhetnek meg, s így ez a hasonlóság inkább csak külsőnek mondható".

9 Tanulmányozva a hivatkozott Szentesi Tóth Kálmán könyvét'°és a makói lakodalmi szokásokat a többi vőfélykönyv valamint recens gyűjtés alapján, ezzel a megjegyzéssel kell egyet érteni: a makói lakodalmi szokásokban is megtalálhatók a kunságival azonosítható szokáselemek, de összességében nem'rokon a kunságival. A 19. századi vőfélykönyveink között legrészletesebb az 1893-ban elkezdett Hencz Sándor vőfélykönyve, amelyben már több mozzanat is változást mutat.

11 Az első és belső oldal megjegyzései, kiegészítései, betoldott szövegek mutatják, hogy többen használták. Ezen kívül van 1905-ből és 1946-ből följegyzett teljes, 191 l-es és 1980as keltezéssel részleges vőfélykönyvünk.

12 A már említett vőfélyek mellett a 20. század első felétől kiemelkedő vőfély-egyéniség volt Erdei Sámuel (1919-2003), akinek apja, nagyapja is vőfély volt. Generációkra visszamenőleg hagymás családból származott. A háború előtt elsősorban a szegények vőfélye volt. Vőfélykedésének indulására így emlékezett vissza: „Tizenhárom évesen kezdtem apámtól tanulni a verseket, rigmusokat. Tizenöt voltam, amikor az első lakodalmat végigcsináltam. Jól sikerült minden, s gyorsan híre ment a városban, hogy Erdei Samu felcsapott vőfélynek. Régen ezt a tisztséget mindig legény látta el. Mihelyt megnősült már nem csinálta tovább. Apám és nagyapám is ennek a hagyománynak a szellemében csak legényéletében vőfélykedett."

13 Ő már nem követte ezt a hagyományt. Az emlékezetben ma is élénken él személyisége. „Samu nagyon jó vőfély vót. Olyan jó vőféllyel én nem is találkoztam, aki olyan ritmusos vót, meg olyan sok szóval, no, Samu a legjobb. Mert vótunk több helyön, de én nem tanáltam többet hozzá hasonlót. " (Fazekas Bálintné) „Nagyon sok helyen volt, nagyon talpraesett volt, nagyon szerették. " (Fürge Istvánné) A 20. század második felében híres vőfély volt: Bernát Sándor, aki az Arany János utcán lakott, („mindön jó gazda hítta, az rengeteg lakodalmat kiszógált") Grúber Mihály, Kádár János, Koczka Sándor, Raffai János. Közéjük tartozott Sarkadi Sámuel is, aki nem használt vőfélykönyvet. Megfigyelései alapján a rigmusokat, verseket maga költötte, de nem írta le. 9 Szendrey Ákos, 1933. 134. 10 Eljuttatásáért, önzetlen segítségéért ezúton mondok köszönetet Nagy Molnár Miklósnak, a karcagi Nagykun Múzeum igazgatójának. " JAM A 641-80. 12 Ez úton mondunk köszönetet Börcsök Attila magán gyűjtőnek, aki a gyűjteményében található három vőfélykönyvet rendelkezésünkre bocsátotta. 13 Csongrád Megyei Hírlap, 1981. március 1.