Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

NUMIZMATIKA - Nagy Ádám – Nagy-István: Adatok a történeti gyűjtemény adattáráról

Az 1989-1990-es években gyökeresen új körülmények alakultak, új öszszefoglaló jogi környezet kialakítása vált szükségessé. Anélkül, hogy elemeznénk az újonnan sorra megjelenő jogszabályokat, megemlítjük az új alaptörvényt: A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997 évi CXL. törvényt. Ezt követte több részletező törvény és rendelet (a szakfelügyeletről, a továbbképzés rendszeréről, a védetté nyilvánításról, a kivitel engedélyezéséről stb.), amelyek közül most fölvetett szempontunk szerint kiemeljük az új, a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatára vonatkozó (20/2002. /X.4./ sz. NKÖM) rendelet. A lényeg röviden továbbra is az, hogy a múzeumi gyűjteményekhez változatlanul kapcsolódik adattári gyűjtemény tulajdonképpen a régi célok és szempontok szerint. A történeti gyűjteményben ennek megfelelően már 1979-ben megkezdtük az adattár létrehozását. A mindennapi gyakorlat arra irányított, hogy az adattáron belül kialakítsunk egy szinte naprakész információs bázist, amely pillanatnyilag és hosszútávon is segítheti a tájékozódást, kutatást. Közelebbről, az osztály legfőbb feladatául kapta a munkásmozgalom történetének kutatását, lépten-nyomon felvilágosítást kellett (volna) adni többek között pl. veteránok életéről és tetteiről. Kezdetben ennek alapja a helyi sajtó lehetett, ahol rendre jelentek meg évfordulós, visszaemlékezős cikkek a már régóta e területen kutatóktól. Először névszerinti dossziékat nyitottunk, majd egyre bővült a kérdések köre szegedi üzemekről, politikai eseményekről, kulturális ünnepekről, sőt a megyei kisebb településekről általános gazdasági, politikai, kulturális helyzetéről, eseményeiről, stb. Nagy tanár úr 1999-ben kapcsolódott a munkába kérésemre, mert az anyag gyűjtése és az adott témakörönkénti elhelyezése más feladataim mellett meghaladta az erőmet és időmet. 1999-re már kialakult a cikkgyűjtemény három nagy csoportja és a főcsoportok szerkezete, bizonyos mértékig a rendezési metódusa is. Az anyagot életrajzok, Csongrád megyei települések és Szeged főcsoportokba soroltuk. Az életrajzi sorozatban csak a Szegeddel valamilyen hosszabb vagy rövidebb idejű kapcsolatba kerülő személyek kaptak önálló névszerinti dossziét. A vidéki települések anyaga egy vagy szükség szerint több dossziéba kerültek ezeken belül tematikus rendben. Az eddig gyűjtött anyag rendezését 2002 végére sikerült befejezni, amelynek eredményét a közreadott „Mutatók" dokumentálják. Ezek szerint az „Életrajzok" 70 levéltári doboz és 3304 egyéni dossziéban lettek elhelyezve. A gyűjtemény anyagából külön kigyűjtöttük betűrend szerinti doszsziékba a politikusok, a sportolók, a Szegeden születettek, a Szegeden végzettek, a színészek, az újságírók és a munkásmozgalmi veteránok életrajzait, akik nem töltöttek hosszabb időt Szegeden, esetenként csak „előfordultak"