Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Szalontai Csaba: Beszámoló a Szeged, Kiskundorozsma-Subasán megtalált „híd” feltárásának folytatásáról

MÉSZÁROS PATRÍCIA SZALONTAI CSABA PALUCH TIBOR Beszámoló a Szeged, Kiskundorozsma-Subasán megtalált „híd" feltárásának folytatásáról A Szeged, Kiskundorozsma-Subasa, Vágóhíd, 26/73. (M5 Nr. 35.) lelőhelyen 2004. július 12. és augusztus 13. között végeztünk ásatást.

1 A lelőhely Szeged-Kiskundorozsmától Ny-ra körülbelül 0,5 km-re található, a subasai határrészben, a Kiskunhalasra vezető országút mentén lévő Subasa-hegy és az egykori Vágóhíd között. Az M5 autópálya nyomvonala ezen a szakaszon szinte pontosan az egykori Maty-ér mára már kiszáradt medrében halad, úgy, hogy az autópályához tervezett kisajátítási határ a mederrel párhuzamosan futó partoldalakra is felhúzódik. A környék kiváló természetföldrajzi és valószínűleg stratégiai adottságainak köszönhetően az M5 autópálya nyomvonalán a 160+400 és a 163+000 km szelvények között (azaz 2600 méter hosszan) szinte egybefüggőek a régészeti lelőhelyek, melyeknek a feltárása 1998 és 2004 között megtörtént. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Nemzeti Autópálya Rt között megkötött szerződés alapján, az M5 autópálya nyomvonalán végzett megelőző feltárások keretében már 1998-ban, illetve 2000-ben is folyt megelőző feltárás a nyomvonal e szakaszán Tóth Katalin és Szalontai Csaba vezetésével. Ennek nyomán egy kora bronzkori, egy Árpád-kori és egy újkori település maradványai kerültek elő. Feltárták továbbá egy „híd" pillérgödreit is, amely a Maty-ér itt folyó ágán biztosította a száraz átkelést (2. kép). Az ásatásról szóló előzetes jelentésben — a Q4 vizsgálatok alapján — valószínűsítették, hogy a „híd" a bronzkor korai szakaszára keltezhető (SZALONTAI-TÓTH 2000; SZALONTAI-TÓTH 2001; SZALONTAI 2001, 10; SZALONTAI 2003; SZALONTAI-TÓTH 2003). A 2000-ben végzett ásatás során két ok miatt nem volt lehetőség arra, hogy a lelőhely és a nyomvonal teljes felületét feltárjuk. Egyrészt az ásatási területen keresztül haladt egy használatban lévő földút, amelynek kiváltását akkoriban nem tudtuk biztosítani. Másrészt a 2000-es évben hullott sok csapadék miatt még nyárra sem húzódott vissza a talajvíz, ezért a Maty-ér medrének legmélyebb, középső részét, azaz a „híd" mederbe eső szakaszát nem tudtuk megkutatni. A 2004 nyarán újrakezdett ásatás egyik célja tehát 1 A feltárást a szerzőkön kívül Tóth Katalin (TJM) irányította. Az ásatási dokumentáció jelenleg feldolgozás alatt van: MFM RégAd.: 4389-2004. A munka párhuzamosan folyt a néhány száz méterre található 26/78. (M5 Nr. 37.) számú lelőhely feltárásával.