Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2004 (Szeged, 2005)

RÉGÉSZETTUDOMÁNY - Mészáros Patrícia – Paluch Tibor – Szalontai Csaba: Avar kori temetők Kiskundorozsma határában. Előzetes beszámoló az M5 autópályán feltárt lelőhelyről

tig észleltünk egy hengeres fekete betöltési réteget, melyből mi egy fejfa meglétére gondoltunk. A sírok 62%-ban találtunk koporsót. Néhol már a betöltés elszíneződése mutatta a koporsó alakját, máshol a halott szintjén egyenes vonalként észleltük meglétét. A koporsók oldalai párhuzamosak, és általában szűkre tervezték, és emiatt a halott testét szorosan össze is csavarták annak érdekében, hogy beleférjen a koporsóba. Ritkán fordult elő vájt koporsó létére utaló nyom. Igen gyakori volt a sírokban az un. Szent Mihály lova. A sírgödrök alján jelentkező kis lemélyedések nagy többsége ovális, ritkábban kör alakú volt. Néhány esetben találtunk kisméretű, téglalap alakú lenyomatokat is. Olyan eset is előfordult, amikor a halott házátjelző tetőszerkezet nyomai és a Szent Mihály lova egy sírban együtt jelentkezett (pl. 130., 489. sír). A sírok közül 3 korabeli rablásnak esett áldozatul. A rablásokra jellemző, hogy a feldúlt csontváz részei a sírgödör alján hevertek szétszórva. A sírok 8%-a a későbbi korok roncsolását szenvedte el, az Árpád-kori település keleti része ugyanis egybeesik a temető területével. Sok csontvázat pedig állatjárás bolygatott meg (mintegy 19 db sír). A halottak minden esetben hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű pozícióban feküdtek a sírban. Ritkán fordult elő, hogy a halottat enyhén oldalra fektetve találtuk meg (pl. 275. sír). Sok esetben észleltük azt, hogy a halottat nagyon erősen becsavarták valamilyen vászonba, és emiatt a csontváz nem anatómiai rendben került elő. A sírok igen nagy százalékában (53 sír, azaz 57%) fordult elő állatcsont. Túlvilági útravalóként egyaránt tettek állatokat a felnőttek és a gyermekek esetében. Az állatcsontok helyzete meglehetősen változatos képet mutat. Gyakori eset, hogy a koporsóra helyezték az állatot, ilyenkor az esetek többségében szarvasmarha csontok kerültek elő a halott feletti rétegekből. Gyakori, hogy a halott feje mögé, a sír aljára tették az állati részeket. Ebben a helyzetben egyaránt megtaláljuk a ludat, a tyúkot és az emlősöktől származó részeket is (lapockák, csigolyák, ritkábban hosszúcsontok). Tíz sírban tojásmaradványokat is találtunk. A sírba tett ételmellékletek másik leggyakoribb helye a halottak lába volt. Előfordult, hogy részleges marhacsontvázat temettek a halott lábához (152. sír). A használati tárgyak között leggyakrabban a személyes eszközök (pl. vaskés) fordultak elő, de gyakori az edény is, melyet vagy a fejnél, vagy pedig a lábak környezetében találtunk meg. A használati tárgyak legmeglepőbb eleme a 188. sírban a halott derekán előkerült sarló volt, melyet minden bizonnyal rituális okok miatt tettek a felnőtt nőre. 4 A lelőhely állatcsont-anyagát Csorba Attila (MFM) dolgozza fel.