Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Sipos József: Kelta oppidum erődítményrendszere a Gellérthegyen

179 elhelyezkedő mai kerek kilátóról. Feltételezésünk szerint itt jött fel - mint ahogyan most is itt lehet feljönni - a középvárból a fentebb már említett út. A mai kilátó lényegében egy kerek földbástyára épülhetett: arról jól lehetett látni a nagy sáncot ostromlókat és irányítani annak védelmét, illetve a középső várból támadókat is - a kapu lezárásával - még fel lehetett tartóztatni. E hipotézisünket persze csak a mai kilátó dombjába ásott kutatóárokkal lehetne bizonyítani vagy elvetni. Hol és merre folytatódott a középső vár védelmi vonala? A válaszunk az, hogy a mai körkilátó folytatásaként, a mai Szirtes utcától néhány méterrel beljebb. Ott - az utcával szinte párhozamosan található egy még ma is 23 méter magas szintkülönbség. Csak itt lehetett a középső vár védelmi vonala. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy a például a mai autóparkoló területe - beszögelésként - egy nagy földbástya lehetett. Ugyanez érvényes az autóparkoló déli végében lévő büfé alatti részre, amely szintén egy kerek földbástya lehetett. így lehetett jól védeni a támadókkal szemben a középső várat. A kelta fal innen folytatódott a Szirtes utca és a Kelenhegyi út találkozásáig. Itt volt középső vár egyik legfontosabb kapuja. A mai Tabánban lévő városrészből a mai Sánc utcán keresztül lehetett ide feljutni. A délről, azaz a mai Villányi útról pedig a mai Késmárki - Gombocz - Somlói Kelenhegyi úton keresztül. Tehát stratégiai fontosságú kapu volt. A középső vár egyik legfontosabb védőfala a kelet felé tartó Kelenhegyi út déli oldalán lehetett. Ezt sajnos - az utóbbi két évtizedben - szinte teljesen beépítették. Mégis jól kivehető, hogy itt legalább 3-4 méteres földfal is lehetett a kelták idejében. Ez ma is jól látszik, amikor szinte végig kőkerítéseket építettek ide. Több helyen azonban szerencsére nem. Ezeken a helyeken kellene a régészeknek néhány kutatóárokkal megvizsgálni állításom valós vagy elvetendő voltát. A Kelenhegyi út déli oldalán felépült házak - a meredek lejtön - több esetben egy-egy korábbi, jól védhető teraszon kaptak helyet. Megjegyezzük, hogy az út Rezeda utcához közelebbi belső szélén ahol ma szintén lakások vannak - is jól védhető szintkülönbségek lehettek. Ami azt jelentette, hogy a fő védőfal esetleges elvesztésekor a kelták még újabb teraszokon is megvethették lábukat. A Kelenhegyi út és mai Rezeda utcán találkozásánál szintén egy fontos városkapu lehetett. A középső városnak itt szintén kettős védelmi vonala volt: a Rezeda utca 2-6. sz. alatt ma is 3 méter magas a kőfal. A másik oldalon, az 1. sz. ház pedig 3 méterrel lentebbi teraszra épült. Tehát a páratlan oldalon futott végig a középső vár keleti védőfala. Ezt ma is jól mutatja, hogy az itteni házakhoz csak lépcsőkön lehet lemenni. A 7. sz. házhoz például 5-6 méterrel az utca szintje alatt van. A vele szemben lévő résznél pedig szintén 3-5 méteres földfal magasodik. E hely fontosságát bizonyítja az is, hogy a „Rezeda utca 14-16. sz. telken találták meg a XIX. század