Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bedő Katalin – Rózsa Gábor: A Vass-Lakos polgári ipari hagyaték: Hajdú Jóska szerelmes levelei az Idegen Légióból

bizony nem adom. Azután próbáljon erőszakoskodni. Soron kívül a menny­ országba jut. Ott azután végignézheti azt a gyönyörű munkát, amit eddig az egész világgal műveltek. A látványtól biztos elmegy az étvágya. Miattam ne aggódjon. Semmi bajom sincs. Itt minden változatlan, csak éppen a szolgálat több. Most nem írok többet, de sürgős választ várok. Addig is szeretettel üd­vözli Jóska (KJM.PPPH."VL". 4.9.1.72. ltsz.) Az aláhúzott levélrészletek elhangzottak az előadásunkban is, 2003. december 3-án, a Móra Ferenc Múzeum Könyvtárában. A német megszállás (III. 19.) harmadnapján kelt „szerelmes" levélből következtethetünk a Flottillabeli hangulatra. Nem nehéz kiolvasni, hogy határozott német- illetve nácigyűlölet uralkodott Horthy Miklós katonái között. Hajdú Jóska tizedes szerencsére az értelmesebbek közül való táví­rász volt egy hajón... A teljes levelezés - sajnos - csak Jóska leveleiből követhető. Vass Erzsébet, „Böbike" levelei, melyet Jóska olyannyira sür­getett lappanganak valahol, vagy már nincsenek. Jóskáról sem tudunk sem­mit. (Egyelőre.) A borítékon: Ngs. / Vass Erzsébet / úrleánynak / Szentes / Vecseri u. 19. Rectoján: F: Hajdú József szkvő. Újvidék 314. II. forár. pótzlj. Rád. álls. Bélyeg: 10 filléres Magyar Posta „Gróf Hadik András" barna nyomatú portrés, huszáros, KONTTULY-tól. Pecsételve: ÚJVIDÉK E 2 / 4. VIII. 5.20 A pecsét megismételve még négy helyen, a leragasztott koperta tapadó szélein ! Újvidék, VIII. 4. 20/40 Kedves Böbikém ! Megkaptam szemrehányó levelét, amit igazán nem érdemeltem meg. Annyi a dolgom, hogy alig győzöm elvégezni. Képzelje, az egész állomáson egyedül vagyok. A többi embert éppen most vagonírozzák. Alig maradunk Újvidéken. Távírász pedig csak magam vagyok. Mielőtt azonban tovább panaszkodnék, minden elképzelhető jót kívánok születésnapja alkalmából. Az igaz, hogy ez a levél el fog késni, de azt mondják: „Jó kívánság soh' nem késik". A késést meglehet bocsátani, ugyanis haza akartam menni személyesen tolmácsolni kívánságaimat. Saj­nos közbejön mindig valami. Ha más nem, hát egy „kis" háború. 3-ától pedig 14 nap szabadságra voltam előjegyezve, ez azonban csak szép álom maradt. Ha ez így megy, akkor csak 1945 karácsonyra tudok hazajutni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom