Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)
NÉPRAJZ - N. Szabó Magdolna: Szórványtemetkezés Fenyőkúton
A település jellege számos sajátos és érdekes kulturális szerveződési formát, közösségi kapcsolat- és szokásrendszert hozott itt létre. Ehhez elöljáróban meg kell vizsgálnunk a sajátságokat létrehívó tényezőket, a településforma kialakulásának folyamatát, a közösség hivatalos és nem hivatalos önszerveződési formáit, és be kell mutatnunk a földrajzi környezetet, mint közvetlen hatóerőt is. A falu nevét egy fenyőfa tövétől csordogáló forrásról kapta. A tanyaközség viszonylag kései keletkezésére utal az a szóhasználat is, ahogyan a lakói a község nevét toldalékolják. A „hol született?" kérdésre legtöbben így válaszolnak: „Fenyőkútnö/". A fenyőkúti végleges megtelepedési folyamat a XIX. sz. közepétől és a XX. sz. elejéig zajlott, míg a '40-es évekig meg nem jelentek a részleges önállósodás jeleit magukon viselő első községi intézmények. Hivatalos elszakadásról és saját közigazgatásról nem beszélhetünk, hiszen változatlanul Korondhoz tartozik a mai napig. Mindez csupán az 1-4. és 5-8. osztályos iskolákban, illetve az egyházi felépített intézményeiben, a '40-es évek legvégén épült katolikus és unitárius kápolnában mutatkozik meg (ebben az időszakban, szinte egyszerre épülnek a környező szórványokon is kápolnák). Hasonló alapokon létrejövő szórvány Pálpataka, ahol korábban kezdtek megtelepedni a korondiak. Ez a legnagyobb Korondhoz tartozó hegyi szórvány, délről határos Fenyőkúttal. Az 1910-es népszámlálás szerint Fenyőkútnak 240, Pálpatakának 370 lakosa volt. Pálpataka próbálkozott önállósodással 1948-ban, azonban ez csak néhány évig tartott, mert '52-ben visszakerült Korondhoz. Fenyőkúton 1992-ben 401, Pálpatakán pedig 460 fő él. Fenyőkút felekezeti megoszlása természetesen a kibocsátó községhez, Korondhoz igazodik, eszerint többségében katolikus a lakosság (kb. 80 család), kisebb részben unitárius (15-20 család) 2 . Mivel Pálpataka önálló római katolikus plébániával rendelkezik (az udvarhelyi főesperesi kerülethez tartozik), Fenyőkút ennek fíliája, tehát elviekben a pálpataki helybéli plébános látja el a fenyőkúti teendőket is, hetente egyszer, vasárnaponként misézik s van a saját kántoruk. Az unitáriusok kis templomába a korondi pap jár istentiszteletet tartani minden hónap első vasárnapján. Harangozójuk van helyben. Ahhoz, hogy kirajzolódjanak a temetkezési szokások sajátos vonásai, jellemeznünk kell a közvetlen földrajzi környezetet, a tanyák megközelíthetőségét. Mindkét szórványhoz egyazon út vezet fel Keleti irányban a korondi kis piactéről. Elhagyva a települést, a meredeken felfelé vezető út kettéágazik és balra tart a pálpataki, egyenesen tovább a fenyőkúti szekérút. A szintkülönbség óriási, a meredek, kaptatós, kanyargós, alattomos kövekkel megrakott úton 8 km-t kell felfelé tartani, hogy feltűnjenek az első há2 T. Bordi János lelkész (szentszéki tanácsos) közléseire támaszkodó adatok
