Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)
RÉGÉSZET - Fogas Ottó: Módszertani megjegyzések a középkori Tőke Falu lokalizálása kapcsán
50 évvel később, 1910-ben készült térképen azonban éppen fordított helyzettel találjuk szembe magunkat: ott mindkét halmot - tehát a tökeit is Jámbor-halomnak nevezik. (ZSÍROS, 1990, 46-47.) Ezt igazolja a Szentesről Szolnokra tartó vasútvonalnak a tőkei határban létesített három megállója 20 közül az egyiknek a neve is. Ne feledkezzünk meg arról a fontos tényről sem, mely nagyban elősegíti egy névcsere létrejöttét, vagyis, hogy a Szász, Tőke és Jámbor halmok a tőkei járáson belül helyezkednek el. Éppen ezért a „Tőke-halom", „tőkei halom" kifejezések egyaránt utalhatnak mind a három kiemelkedésre. Ezen állítás végső igazolását a Petrák-krónika egyik - Polgár István-féle - változatában találjuk meg. A krónikaíró, miután lemásolta valamelyik korábbi szerzőről az 1705-ik évhez tartozó, rácok elleni rajtaütésről szóló feljegyzést, még hozzáteszi: „...valamint az meg hólt Rátzókat, a Kápolnás halomalá temették, mely halmot Rátz, vagy Szász halomnak neveznek most]876 ba, a környéket nevezzük Tőkének, Tőkét pedig lakták részint rátzok, egy részét, más részét pedig szászok, melyről ma is viseli a halom a Szász nevet. " 21 (PETRÁK, 1997, 123.) Mindezek alapján már egy letisztult képet kapunk: 1705-ben a Kápolnás-halomnak nevezett kiemelkedés nevét Ráctőkére változtatják, de 1876ban már biztosan Szász-halomnak hívják. 22 Első olvasatra úgy tűnhet, hogy ez a végkövetkeztetés ellentétben áll a Petrák-krónikában leírtakkal, hiszen a Szász-halmon egykor állt templom nem lehet azonos a középkori Tőke falu templomával. Ezt a látszólagos ellentmondást azonban éppen a krónika tüzetesebb vizsgálatával oldhatjuk fel: „Tőke melynek Szentegyháza még az nOOdik Esztendőben is tetéj nélkül pusztán állott „... a Puszta Tőke Templomhoz közel„... el a Kápolnás halom alá „... a Tőkei Kápolnás halomhoz közelVagyis a korábbi értelmezésekkel ellentétben itt nem a falu templomáról, hanem „a tőkei pusztának a templomáról", vagyis egy pusztatemplomról, és a körülötte lezajlott eseményekről van szó. A Kápolnás-halom kifejezés is azt mutatja, hogy nem járunk messze az igazságtól akkor, ha egy tető nélkül a pusztában álló Árpád-kori romtemplomra gondolunk, mely még a 17. század végén is állott. Összegezzük eddigi megA jámbor halmi vasúti megállót közvetlenül a Töke-halom mellett találjuk, és még ma is így nevezik. 21 Polgár István az egyetlen az eddig ismert krónikaírók közül, akit érdekeltek a régebbi és az újabb elnevezések kapcsolatai, hiszen az általa készített átiratban több esetben is előfordult, hogy a leírások végéhez ilyen fajta magyarázatokat fűzött. (TAKÁCS, 1997, 119-126.) 22 Az 1783-ban készült. II. József kori, első katonai felmérésen a mai Tőke-halmot „Ratőgi halom"-nak nevezik. Nagyon valószínű, hogy ezen kifejezés alatt a rácztőki, rácztökei torzított, illetve elírt alakját sejthetjük. A felmérést osztrák hadmérnökök, német nyelven készítették, melyről később magyarra fordított másolatok készültek. Az általam az SZTE Földrajz Tanszékén látott XIX/24. számú térképlap is egy ilyen másolat.
