Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Fogas Ottó: Módszertani megjegyzések a középkori Tőke Falu lokalizálása kapcsán

FOGAS OTTÓ Módszertani megjegyzések a középkori Tőke falu lokalizálása kapcsán

1 Bevezetés: kutatásunk tárgya, a mai Nagytőke A Szentestől mintegy 10 kilométerre északra fekvő Nagytőkét 1952-ben alapították, közigazgatási területét pedig Szentes északi járásaiból alakították ki (Jaksor déli része, Kistőke illetve Nagytőke északi része, Belső-Ecser déli fele, Kaján nyugati része). A mai település azonban sem helyében, sem a hozzá tartozó területek tekintetében nem azonos a középkori Tőkével." Ez igen megnehezítette azt a régészeti jellegű kutatást, mely Csongrád megye régészeti topográfiájának szerves részét alkotva Nagytőke 5600 hektáros területét térképezte fel, hiszen a „nagytőkéi járás" kifejezés egyaránt vonatkozhat Nagytőke egész közigazgatási területére, az azon belüli nagytőkéi részekre, valamint a Szentesnél maradt nagytőkéi járásra is. (1. kép) Ezt a munkát 1999 és 2001 között végeztük el Bácsmegi Gáborral együtt.

3 A terepbejárás során közel 120 új régészeti lelőhelyet találtunk, valamint a már korábban kutatott illetve ismert lelőhelyeket is visszaazonosítottuk. Mindezek mellett az egyik legfontosabb kérdésnek a középkori Tőke falu megtalálását tartottuk. Ez a terepbejárás kezdetén nem tünt túl nehéz feladatnak, hisz több olyan tanulmányt is ismertünk, melyek viszonylagos pontossággal lokalizálni vélték a települést. (KOVALOVSZKI, 1957; ZSÍROS, 1990; BLAZOVICH, 1996 stb.) A kutatás előrehaladtával azonban - mint később látni fogjuk - a kérdés megoldása jóval bonyolultabbá vált, mint azt csak sejteni is lehetett volna. 1 Az előadás a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának 2002 november 25-27-én tartott tudományos ülésszakán hangzott el. Tanulmányomban az egyszerűség kedvéért végig a „középkori Tőke falu" kifejezést használom, bár maga a település legkésőbb a 15. század közepétől a 17. század végéig állt fent, s így mind a történeti, mind a régészeti kronológia alapján jócskán átnyúlik az újkorba is. ~ A törököt kiűző, illetve kiűzni akaró háborúk végére Csongrád megyének ez a területe szinte teljesen elnéptelenedett. A korábbi tíz településből egyedül csak Szentes vészelte át ezt az időszakot, mely így - a nagy alföldi városokhoz hasonlóan - fokozatosan birtokába vette az egykori falvak földjeit. Innentől kezdve a Tés, Bökény, Ecser stb. helységnevek csak mint puszták illetve járások nevei őrződtek tovább Szentesen belül. Az 1950-es években azonban az erőszakos téeszesítés miatt az alföldi tanyaközpontok helyére újra kis településeket alapítottak, melyeket nem egy esetben egyfajta archaizálásra törekedve régi nevek alatt hoztak létre. Ekkor született újjá Tés, Tőke, Kaján stb. is, de úgy, hogy a számukra létrehozott közigazgatási területek kialakításakor már figyelmen kívül hagyták az egykori határaikat. 3 Ezúton szeretném megköszönni barátomnak e tanulmány megszületéséhez nyújtott önzetlen támogatását és segítségét.