Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)
RÉGÉSZET - Tóth Anikó – Gulyás Sándor – Sümegi Pál – Horváth Ferenc: Kagylóleletek a gorzsai újkőkori tell XVII-XVIII. szelvényéből
TÓTH ANIKÓ-GULYÁS SÁNDOR-SÜMEGI PÁLHORVÁTH FERENC Kagylóleletek a gorzsai újkőkori teli XVII-XVIII. szelvényéből A természettudományok alkalmazása mind gyakrabban jelenik meg a régészek munkájában. Ebben a tanulmányban egy archaeozoológiai kérdés tisztázására törekedtünk központba helyezve a lelőhelyen nagy mennyiségben megtalálható kagylóleleteket. A Horváth Ferenc szegedi régész által feltárt lelőhely az AlsóTiszavidék, Dél-Tiszavölgy területéhez tartozó, folyamszabályozásokat megelőzően vizekben gazdag területen helyezkedik el (7. ábra - melléklet). Kr. e. 4800-as évek végén egy a folyamvöígyeket folyosóként használó 1 növénytermelő és állattartó gazdálkodás mellett halászó, gyűjtögető, vadászó életmódú közösség letelepedésre alkalmasnak talált egy pleisztocén korú természetes parti gát felszínt elindítva egy folyamatot, amelynek eredményeként egy komplex lakódomb, úgynevezett teli alakulhatott ki (2 a -2 b. ábrák - melléklet) 2 . A feltöltésben részt vevő anyagok egy részét édesvízi kagylók képezték. Általában külső járószintekről, gödrökből kerültek feltárásra. Felmerült a kérdés: Vajon miért gyűjtötte ez a közösség a kagylókat? Ékszert készítettek belőle? A gorzsai leleteket vizsgálva egy Unió pictorum teknőn, mesterséges fúrásnyomokat találtam. Mikroszkópos vizsgálat segítségével pedig kimutathatóvá vált a lyuk kopott széle, utalva az esetleges medálként való használatára (3. ábra - melléklet). Esetleg eszközként használták, például bőr megmunkálására? Erre utaló bizonyítékot még nem találtam. Avagy táplálékként jelentek meg? Kutatócsoportunk ezt az elképzelést találja a legvalószínűbbnek. így ennek megfelelően tűztük ki céljainkat. Segítségükkel környezet és gyűjtésmód rekonstrukciót végezhetünk. Statisztikai értékelésekkel megadhatjuk a leletek egykori tömegmenynyiségét és a hozzá kapcsolódó kalóriaértékeket, utalva arra milyen táplálkozási igényeket elégíthetett ki az egyszeri gyűjtés. Tisztázhatjuk a gyűjtés szelektivitásának kérdését is, amely a kiemelés okára adhat magyarázatot. E kérdés alátámasztását szolgálhatná a gyűjtés-szezonalitás jellegének tisztázása, amely további kutatásokat igényel. 1 SÜMEGI, P. - KERTÉSZ, R. (1998): A Kárpát-medence őskömyezeti sajátosságai - egy ökológiai csapda az újkőkorban? - Jászság 44. Természet pp. 144-157. 2 TÓTH ANIKÓ (2003): Hódmezővásárhely-Gorzsa késő neolit teli kagylóanyagának archeozoológiai szerepe - Diplomamunka pp.: 6-7.
