Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Langó Péter – Türk Attila: Móra nyomában – Előzetes beszámoló a Kiszombor határában 2003-ban végzett honfoglalás kori lelőhelyek hitelesítő feltárásairól

árok — talán temetőárok — került elő . A régészeti jelenségek döntő többsége bolygatott, illetve rablott volt. A lelőhely legkiemelkedőbb temetkezése a 16. objektum. A fülkesírban eltemetett nő gazdag ékszerei mellett, egy bizánci solidus melléklet ad — terminus post quem — támpontot a pontosabb keltezéséhez

61

. Egyedülálló leleteket tartalmazott még a 39. objektum, amelyben préselt aranylemezes, bordázott felületű, S alakú ruhadíszek kerültek elő. Ezek legközelebbi párhuzamai a bizánci fémművességben és a gepida hagyatékban ismertek. A temető teljesen feltártnak tekinthető, időrendjét tekintve pedig azonos a Kiszombor-E temető avar sírjaival, amelyet a leletanyagban, a temetkezési szokásokban, illetve a fülkesírokban megfigyelhető párhuzamok mellett, néhány tökéletesen azonos tárgytípus is bizonyít: az arannyal préselt rozettás lószerszámveretek és a hasonló technikával készült háromtagú pártaveretek. Összefoglalás A feltárások nyomán a lelőhelyek azonosítása mellett gazdag leletanyaggal bővült a Maros-völgy főként avar és honfoglalás kor régészeti kutatása. Megerősítést nyert, hogy a Kiszombor-E egy 10. századi, míg a Kiszombor-C egy 10-11. századi temető

62

. A vizsgált terület honfoglalás kori településtörténeti viszonyait illetően Kürti Béla tollából született mintaszerű mikroregionális elemzés. Felvetése szerint a kiszombori temetők egymáshoz közeli elhelyezkedése „arra utalhat, hogy talán egy nagyobb település temetője úgy áll össze kerek egésszé, hogy egymással nem rokon családjai egymástól elkülönülve az egymáshoz közeli halmokba temetkeztek" (KÜRTI 1994, 377). Az elképzelés indoklása — a temetők elhelyezkedésének földrajzi közelsége — alapján ez a vélemény az avar kori emlékek településtörténeti értelmezésénél is felvetődhet

6

" . A Kiszombor környékén végzett régészeti terepbejárások során lokalizált Árpád-kori telepnyomok

64 azonban — amelyek a kora Árpád-korba 58 3., 4(?)., 5., 10., 16., 25. és 26. objektum. 59 7. és 38. objektum. 60 33. objektum. 6

' Az avar sírokban talált solidusok keltező értékéről: BÁLINT, 1995, 241.; BÓNA 1988. 440442; GARAM 1992. A fent említett sír radiokarbon kormeghatározása folymatban van. 62 Ez utóbbi kategóriába sorolható a Kiszombor-F, valamint a Kiszombor-C-hez közeli Kiszombor-B temető is. 83 Az avar és honfoglalás kori temetők hasonló elhelyezkedése ugyanis azt valószínűsíti, hogy a két korszakban a hasonló természetföldrajzi viszonyok (ártér?) a terület hasonló használatát tették lehetővé. A temetők közelsége — az egykori nagyobb, közös falu mellett — ezzel is magyarázható. 64 Vö. VIZI 1985, 3. számú elterjedési térkép.