Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)
RÉGÉSZET - Langó Péter – Türk Attila: Előzetes beszámoló a Szentes környékén 2002-ben végzett honfoglalás kori régészeti lelőhelyek hitelesítő feltárásairól
Csallány Gábor legutolsó, 1932-es ásatása után a bányát tovább művelték, így a bolygatásnak további sírok es(het)tek áldozatul 6 . Az 1. szelvény DK-i felében megtaláltuk a temetőárkot. A kettős osztatú árkot közel 40 m hosszan követtük, és három metszetben kibontottuk. A temetőárok és a homokbánya közötti területen még három sírt tudtunk megmenteni, amelyek közül kettő melléklet nélküli volt, egyben pedig nyitott végű, ún. álrovásírásos ezüst pántgyürűt, illetve rombusz átmetszetü ezüsthuzalból készült széles, többszörösen bordázott S végű karikát találtunk. Ez utóbbi leletek keltezése alapján megállapítható, hogy a temetőt a 11. század közepén, második felében még használták 7 . A 2. szelvényben megtaláltuk az egykori bányagödör Ny-i végét is, így mérhetővé vált a bánya ENy-DK-i kiterjedése, amely meghaladta a 130 métert. A 2. és 3. szelvényben egy avar kori temető három sírját, közöttük egy padmalyosat tártunk fel 8 . A 3. szelvényben még egy honfoglalás kori sír került elő, amelynek melléklete egy ezüst fülesgomb és egy kisméretű, kerek, aranyozott ezüstveret volt. A közvetlenül a Jámborhalom mellett nyitott 4. szelvényben régészeti jelenség nem került elő. Csallány Gábor temetőtérképét elemezve megállapítható, hogy a sorokba rendezett 10. és 11. századi sírok nem metszették egymást, vagyis a temetőt folyamatosan, megszakítás nélkül használhatták. A temetőárok ívének megfigyeléséből valószínűsíthető, hogy az egy többhektáros területet ölelt körbe, minden bizonnyal egy több száz sírós 10-12. századi temetőt. Mindszent, Koszorúsdűlő, Csernák János 252. sz. tanyája A lelőhely Mindszent település közigazgatási területén található, a Koszorúsdűlö határrészben, a Szentest Hódmezővásárhellyel összekötő műútból a Nagyludas-halomnál Mindszent felé leágazó, ún. Miási út D-i oldalán, a falutól 5 km-re K-re. 1936. július 18-án Mindszenten, a Csernák János tulajdonában lévő, 252. számú tanya területén, a tulajdonos homokkitermelés közben honfoglalás kori gyereksírt bolygatott meg, amelynek leleteit beküldte a szentesi múzeumnak. Ezt követően 1936. augusztusában Csallány Gábor hitelesítő feltárást folytatott a lelőhelyen, amelynek során 6 A Kovalovszki Júlia terepbejárásain részt vevő Filep Antal László Gyulának arról számolt be, hogy a kunszentmártoni műút 13. km-énél lévő homokbánya falában 1,1 m-re a felszín alatt kilógó embercsontokat talált, közöttük bronzpatinásat is (MNM RégAd: 79 K II). 7 Valószínűleg tovább is, mivel a korábbi leletanyagból II. Béla dénárt is ismerünk. 8 A korábban ismert leletek között is szerepel avar leletanyag: egy kézzel formált, kerámiazúzalékkal és homokkal soványított, közepesen kiégetett, barna színű, bevagdalásokkal tagolt peremű, gömbös testű fazék (KJM RégGyüjt: 57.35.1). A lelőhely az ADAM-ban nem szerepel.
