Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)
RÉGÉSZET - Langó Péter – Türk Attila: Előzetes beszámoló a Szentes környékén 2002-ben végzett honfoglalás kori régészeti lelőhelyek hitelesítő feltárásairól
(BÁLINT 1991, 255, No. 274-278 3 ; CSALLÁNY 1905, 37-38; FEHÉR 1957, 315; FÉK 56-57, No. 727-729. és 73, No. 1013; KOVÁCS 1985, 211; KOVALOVSZKI 1957, 68; SZÉLL 1942, 132; SZŐKE 1962, 73; RÉVÉSZ 1986-87, 143-144; SZEMÁN 1987, 72-86). Mind az 1902-es ásatási eredményeket összefoglaló 1905-ös cikk (CSALLÁNY 1905, 3738), mind pedig az 1929-es és 1932-es leletmentéséről készített temetőtérkép alapján tudjuk, hogy valamennyi esetben a kunszentmártoni műút építéséhez nyitott homokbányából kerültek elő a 10-11. századi temetkezések. 1902-ben kb. harminc sírt bolygattak meg a munkások, Csallány Gábor további hat temetkezést mentett meg. 1929-ben és 1932-ben összesen huszonnégy sír 4 került feltárásra. Csallány Gábor — Bálint Alajoshoz írt — leveléből ismert, hogy a Jámborhalom mellett két helyszínen kerültek elő sírok. 1902-ben a Jámborhalom nevű kurgán mellett, a kunszentmártoni úttól 500 m-re Ny-ra, 1929-ben és 1932-ben pedig innen 350-400 m-re K-re, vagyis a műúttól 80-100 m-re Ny-ra (BÁLINT 1932, 260-261, 3. j.). Szentes régészeti topográfiájának készítése során vettük észre, hogy az 1960-as évek végén kiadott, 1: 10 000-es méretarányú térkép homokbányát jelöl a Jámborhalomtól K-re. Terepbejárásunk során már csak a betöltött bányagödör helyét tudtuk azonosítani a környék tanyáiban lakók segítségével. Megállapítható volt továbbá az is, hogy a tanyák számozása nem változott, illetve a 8/a számú tanya — amely Csallány Gábor temetőtérképén szerepel — ma is áll. Ennek nyomán ásatást kezdtünk a 8/a tanya melletti kiemelkedésen, az 1929. és 1932. évi ásatás helyszínén. Nyugat felé haladva, összesen négy szelvényt nyitottunk, és a három hetes munka során 1652 m 2-t tártunk fel . A 8/a tanya melletti 1. szelvény ÉNy-i sarkában megtaláltuk az egykori homokbánya betöltésének foltját. A bányagödör kiterjedését összehasonlítva korábbi térképeinkkel megállapítottuk — ami sejthető volt —, hogy tás további helyszíneiként szóba jöhető kiemelkedések pl. Rác-Tőke halom, stb., fekete humuszból épített őskori kurgánok) nem rendelkezünk adatokkal ennek minden kétséget kizáró bizonyítására. Amennyiben Csallány Gábor adatait elemezzük — aki egyedüliként mindkét lelőhelyen megfordult — azt tapasztaljuk, hogy 1905-ös összefoglaló cikkében külön emlékezik meg a két lelőhelyről (CSALLÁNY 1905, 34-35, illetve 37-38). A jámborhalmi lelőhely azonosításáról szóló későbbi magánlevelében sem említi az 1899-ben előkerült leleteket (vö. BÁLINT 1932, 260261. 3. j.). 3 Az 1929 és 1932-es ásatás időpontjaként tévesen 1924-et ad meg (BÁLINT 1991, 255, No. 276). 4 Csallány Gábor magánlevelében 22 sírt említ, de összesen 24 sírlap szerepel az ásatási dokumentációban (helyesen vö. BÁLINT 1991, 255, No. 276). 5 Ásatási dokumentáció: KJM RégAd: 555-2002; fotódokumentáció: KJM Fotótár 1131711497; leletanyag: KJM RégGyüjt: 2002.1.1-19.
