Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Sipos József: Kelta oppidum erődítményrendszere a Gellérthegyen

végén egy oltárkövet, a Jupiter Teutanusnak, a törzsi főistennek, a »civitas Evariscorum« üdvéért dedikálva, az i. sz. III. századból, amely az ősi kultuszhely folyamatos használatát mutatja a római korban." (12) Itt tehát újabb kapuval lehetett elzárni a középső várba való bejutást. A 11. és a 13as sz. házak szintén jóval lentebb vannak az utca szintjétől. Ami azt bizonyítja, hogy a Rezeda utca keleti oldalán a mai Pipacs utcáig és onnan tovább a mai Verejték lejtőig futott a kelta fal. Szerencsére ez utóbbi szakaszra nincs ráépítve kerítés. Ezért itt lehetne a legkönnyebben kutatni a kelta fal szerkezetét. A Verejték lejtő lépcsőitől bálira. Pető Márta térképén az egyik - a rövidebb - 1985-ös kutatóárkot ide teszi. Erről azonban 1997-es könyvében nem ír semmit. Illetve más területtel hozta összefüggésbe Nagy Lajos 1942-es és Bonus Éva későbbi tanulmányában emlegetett falmaradványt. Pető Mária ezt így interpretálta könyvében: „Valahol ezen a területen Nagy Lajos agyagba rakott sziklafalat látott, a Citadellától légvonalban 140 méterre. Bónus Éva a már többször idézett munkájában egy bizonytalan eredetű és korú falmaradványt említ a közelben. Az idézett helyek hitelesítése céljából a Jubileumi Parkhoz keletről csatlakozott oldalban, a Szabó Dezső sétánytól északra, kisebb méretű szikladarabokból épített, rossz állapotban maradt kelet-nyugati irányú fal több szakaszát találtuk meg, kelta leletanyag kíséretében..." (13) Ez tehát nem azonos a lényegében dél-észak irányú Rezeda utca keleti oldalán végigfutó fallal, amely a Pipacs utcától a Verejték lejtőig nincs beépítve. Meggyőződésem, hogy Nagy Lajos és Bónis Éva is csak ezt a falat láthatta: mert ez a rész a „Citadellától légvonalban 140 méterre van," mert itt látható „agyagba rakott" sziklafal. Azonban pontosabbnak tartjuk Bónis Éva azon véleményét, hogy „egy bizonytalan eredetű és korú" falmaradvány található itt. Ha e külső kövek nem is az egykori kelta falat mutatják, mert inkább középkori falrakásnak tűnnek, de mögöttük - mivel sok helyen leomlottak ott látszik a kövekből és agyagból döngölt kelta fal. És alatta legalább 2-3 méter vastagságban kövek és föld, amelyek nyílván a kelta időben itt húzódó várfal felépítményéhez tartoztak. Az valószínűleg a háborús pusztítások, és az itt minden esőzés alkalmával leömlő víz pusztíthatta le. Kérdés: mi lehet még alattuk? Ennek kutatása a legsürgősebb feladat. Ha valahol, akkor itt - viszonylag nem nagy kutatással és költséggel - bemutatható a murus Gallicus! Pető Mária tehát nem találta meg az oppidum keleti falát. E kérdés azonban foglalkoztatta. Erről így írt könyvében: „Az oppidum lezáró falát valószínűleg a játszóterektől délre lévő szinten kell keresnünk, esetleg a Verejték utca tájékán, ahol a természet adta lehetőségek szerint a kelta kori út húzódhatott, amelyen a Dunához és a síkvidéki telepekhez is lehetett lejutni, mert egykori lakói tekintettbe vették a terepviszonyokat és a védelmi szempontokat." (14) Mindebben igaza van. Remélem a terepbejárások