Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

RÉGÉSZET - Sipos József: Kelta oppidum erődítményrendszere a Gellérthegyen

hegy nyugati oldalán. A külső kapuja a Nóvák Gyula által felismert északnyugati nagy sáncot zárhatta le, a Lődomb 220 méteres szintkülönbségéig. A belső kapu a Citadella Étteremnél lévő magaslathoz csatlakozhatott. Ugyanis mindkét helyről jól lehetett védeni a fellegvárat. A KULTUSZKÖZPONTRÓL Közismert, hogy a kelták vallási elképzeléseinek megfelelően általában források vagy szent ligetek közelében létesítettek kultuszhelyeket, ahol kőből vagy fából faragott istenképeik előtt áldoztak. Pető Márta azt írta, hogy erre a „Gellérthegyen és környékén igen alkalmas helyek kínálkoztak." (6) Később feltételezi, hogy „a kultuszközpontnak a déli, lankásabb oldalon kellett lennie a környéken előkerült kőemlékek alapján: talán az erre legalkalmasabb helyen, a déli plató területén. Ezt a helyet 1964-ben óriási földmunkákkal teljesen átalakították, amitől az eredeti talajviszonyok megváltoztak, s kétséges, hogy a kultuszközpont egyáltalán megtalálható lesz-e még valaha." (7) Tehát Pető Mária kétféleképpen jelöli meg a kelta kultuszközpont helyét: egyrészt „a déli, lankásabb oldalon," másrészt a „déli plató területén." Vagyis nem mondja meg egyértelműen és pontosan az általa feltételezett helyet! A terepbejárás alapján ez a hely pedig pontosan bejelölhető: a déli plató a Citadellától levezető Szirtes úttól balra van, a Pető-féle térképen a 210 méter magassági szint veszi körbe. Ennek a szépen parkosított déli platónak a mértani közepétől kissé nyugatra, - de közelebb a mélyebben fekvő és félkör alakú mai játszótérhez - van néhány nagyobb sziklacsonk (lásd: 5. sz. mellékletet) A legnagyobb ma is legalább 3 méter hosszú és egy-másfél méter széles. Valamikor - míg le nem „fejezték", akár 4-5 méter magas szikla is lehetett. A körülötte ma is látható kisebb sziklacsúcsokkal érdekes látvány lehetett 2000 évvel ezelőtt. Ha e platón még elképzelünk egy kisebb ligetet is, akkor csak itt lehetet a kelta kultuszhely. Ezt a hipotézisünket e kövek körüli 2-4 méter mélységű ásatásokkal lehetne bizonyítani vagy elvetni. Az egykori kultuszközpont itteni helyét bizonyíthatja, egyrészt, hogy ez jól elkülönül a fellegvártól, de onnan - a mindenkori törzsi vezető központjából - jól látható. Másrészt annak, a sziklák elől jó kilátás nyílik déli és nyugati irányba. Harmadrészt a félkörben, délre, előtte elterülő mélyebb „stadionban" gyűlhettek össze az áldozatot szemlélő tömegek. A ligetben a törzsi arisztokrácia, lent a törsz tagjai. E déli plató körbejárása alapján azt is feltételezzük, hogy ennek pereme is megerősíthető volt. Különösen a mai játszótér és keleti irányba, a mai sziklakert felé. Ezeken a helyeken ugyanis ma is 4-6 méteres szintkülönbsége van a külső földfalaknak. A plató 210 méteres szintje egy meredek lejtővel 205 méterre csökken. A terepadottsá-