Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2003 (Szeged, 2004)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor – Tóth Anikó: Délalföldi Archív Térképtár törzsanyaga

területet igen jól ismerték, a bennük rejlő lehetőségeket pedig maximálisan kiaknázták (táplálkozás-gyűjtőkörzet, törzsek közötti kapcsolattartás). Térképtárunk egyik legértékesebbnek tartott példánya, a XIX. század végén, 1897-ben készült „ Csongrád vármegye/Kereskedő, Posta és más ország útjait s vizeit képező abroszon" címmel. Az szerzője Schener György, Csongrád vármegye földmérője volt (2. ábra). Békés, Csanád és Csongrád vármegyék táblabírája igen igényes kéziratos munkákat készített a kor igényeinek megfelelően dekorálva. így a kiemelt abroszon látható pásztorjelenet, Pusztaszer omladéka, és ciklopkövei, reformkori versezet és Magyarország Nagyasszonyának (a mérnök leányának) alakja dekorálja a címert. Ahhoz, hogy képet kaphassunk térképtárunk anyagának értékéről, röviden a következő módon mutathatom be az egyes törzsanyagokat: I. DAT Terv - Tervanyag, makettek Ahogyan azt korábban jeleztük, térképeink mellett tervdokumentumok is találhatók a gyűjteményben. A terv és makett anyag Szentes fő intézményeinek terveit, csatornázási és fő utca terveket egyaránt jelölnek. Ilyen dokumentumsor áll rendelkezésünkre a Horváth Mihály Gimnázium terveiből vagy a Koszta József Múzeum mellett található játszótér elemeiről is (3. ábra). II. DAT Kéz - Kéziratos törzsanyag Kézirataink, ahogyan az általános elnevezésük is mutatja, kézzel rajzolt, szerkesztett munkákat jelölnek. Ezek között megtalálhatók kéziratos topográfiai, tematikus, kataszteri térképek egyaránt. Utalok itt Schener György munkáira. A kéziratok sokszínű példányai az 1850-es évekből származó ismeretlen szerzőjű színes kéziratos térképsorozat részei. A „Belső-Ecser és Kaján" című VII. lap ÉK-i tájolású, méretaránya 1:7200, azaz ami a térképlapon 1 cm az a valóságban 7200 méternek felel meg. Bemutatja a XIX. század közepére jellemző tanyahálózatot és a számozott dűlőket (4. ábra) egyaránt. III. DAT Kat - Kataszteri törzsanyag A XVIII. század második felében meginduló katonai térképezés révén vált lehetővé a földek adózási célú térképes és szöveges nyilvántartása. A kataszteri térképezés a földterületek térképi rögzítése. A felmérés Magya1 KLINGHAMMER ISTVÁN ÉS PAPP-VARY ÁRPÁD (1983): Földünk tükre a térkép; Gondolat. Budapest pp.: 7-12. 2 RÓZSA GÁBOR (2002): szóbeli közlés