Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)
RÉGÉSZET - Kürti B.: Az avarok szekere
állat cipelte. A megterhelt kocsi esetében a kocsirúd felemelkedését mindkét esetben hasló gátolta. Sajátos párhuzam, bár nagyon távoli, a kocsi állandó tárolóhelyként való alkalmazására: a tiszántúli XVIII. századi pusztai pásztorszervezet talyigása (a legfiatalabb bojtár) „gondozta a talyigában őrzött élelmet, ruhaneműt". (MNL 172.) A táborozó ládakocsikat, az egymás után sorbakötött, útrakelt kocsikat, (egyet vagy többet) a keleti népek néprajzával, régészetével foglalkozó szakirodalomból vagy akár az útleírások illusztrációi közül nagy számban ismertethetnénk; jelen kiadvány terjedelme azonban nem alkalmas erre. Dolgozatunk illusztrációjaként csak ízelítőül mutatjuk be a mongóliai ládakocsit, a közép-ázsiai magaskerekü arbákat és néhány hazai talyigát. (1-7. kép) Mondandónk szempontjából utolsóként, már az avar kocsi hipotetikus rekonstrukciójának ismeretében, térjünk vissza egy pillanatra a türk kagánnál járt bizánci követ jelentéséhez. Nézzük az első benyomásukat: „Eljutottak oda, ahol akkor Szizavulosz tartózkodott, az úgynevezett Aranyhegynek egyik völgyébe. Miután Zimarchoszék odaértek, hívatván, tüstént Szizavulosz színe elé léptek. Ő egy sátorban volt, kétkerekű aranyszéken ült, amelyet, ha kellett, egy ló húzott." (A MAGYAROK ELŐDEIRŐL... 77.) Olajos Teréz friss értelmezése szerint az „aranyszék"-et jelentő szó „háttámlás széket" jelent, de egyáltalán nem kizárt, hogy oldalfala is v<slt. Magam úgy vélem, hogy egy olyan, részben trónussá alakítható kétkerekű, aranyozott kocsiról lehet szó, amelynek vonórúdjai kivehetőek voltak, s így közlekedésre is használni lehetett. 5 JEGYZETEK 1 Annales Nordhumbrani vetusti. Monumenta Germaniae Historica, Scriptores 5. Menandrosz (VI. századi bizánci történetíró) műve (566-581) kivonatokban maradt ránk. A türkökhöz küldött követjárások 569-ben ill. 576-ban történtek. (A követ a kilíkiai Zimarchosz, aki akkoriban a „keleti városok parancsnoka" volt.) Szövegünk Györffy Gy. szerint valószínűleg 569-ből való. = A MAGYAROK ELŐDEIRŐL... 76-83. ford. Moravcsik Gyula. 3 Rubruki Willelmus az észak-franciaországi flamand lakosságú Rubruk faluban született (Dunkerque mellett). Ferences rendi szerzetes. 1248-ban IX. Lajos francia király kíséretében keresztes hadjáratra indult. Konstantinápolyból 1252. ápr. 12-én indult a mongolokhoz királya levelével; onnan 1255. június 16-án érkezett vissza Ciprusra, ahol nagyon részletes jelentést írt útjáról. = NAPKELET... 201-380. ford: Gy. Ruitz Izabella.
