Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)
RÉGÉSZET - Kürti B.: Az avarok szekere
Ma már meglehetősen közismert, hogy Nagy Károly 791. évi avar hadjárata voltaképpen kudarccal végződött. Az avar birodalom bukása nagyrészt azoknak a belháborúknak köszönhető, amelyeknek a birodalom vezetői közül ketten is (a kagán és a jugurrus) áldozatául estek. Amennyire az események rekonstruálhatók, a politikai vákuumot használhatta ki a harmadik „állami" tisztségviselő, a tudun, akit személyesen Nagy Károly „emelt ki a keresztvízből" 795-ben, még Erik támadását megelőzően. Talán okkal feltételeztem már 1983-ban (akkori megfogalmazásom a Szeged történetébe írt fejezetemből kéziratom lektora kihagyatta, később azonban megjelent a szegedi régészeti kiállítás vezetőjében: KÜRTI 1991. 45.), hogy a friauli őrgróf hirtelen támadása mögött esetleg a helyi viszonyokat, útvonalakat stb. ismerő vezető (maga a tudun vagy megbízottja) állhatott. Most is úgy vélem, hogy a 795 végi támadás nem egy, az avar birodalom alávetését célzó frank hadjárat volt, hanem pusztán egy jókor indított és sikeresen végrehajtott rablóportya. Ezen a ponton jutunk vissza ismét tárgyunkhoz, az avar szekerekhez. A fenti idézet azon szavait, miszerint a „négy ökörrel vontatott szekeret hozott el onnan"-t ebben a gondolatmenetben úgy értelmezem, hogy magukat a szekereket is az avar kagáni székhelyről vitték el az őrgróf emberei, beleértve magát az igaerőt jelentő 15x4 ökröt is. A kérdés csak az, hogy találunk-e olyan utalást, aminek alapján feltételezhetjük valamiféle szekerek mintegy készenléti jelenlétét a kagáni udvarban? És ha igen, hogy képzelhetjük el azok fizikai valóságát, kinézetét, szerkezetét? Nos, a választ egy olyan bizánci forrásban találjuk meg, amelyet éppen az avar történelemmel, a kagáni székhely kinézetével stb. kapcsolatban már máshol, mások is idéztek. Menandrosz írja le részletezve Iusztinosz császár követének, Zimarchosznak a türk kagánnál, Szizavulosznál tett, feltehetően 569-ben történt látogatását. 2 (Figyeljünk az évszámra: alig 17 éve vonultak az Altáj vidékéről nyugatra az avarok!) Lássuk a bennünket érdeklő sorokat! (Miután a követjárás első két napjának eseményeit megismertük, a történetíró rátér a harmadik napra.) „...A következő napon egy másik helyiségben voltak, ahol arannyal bevont faoszlopok, továbbá arannyal bevont kerevet volt, melyet négy aranypáva tartott. A helyiség előtt hosszú sorban kocsik álltak, amelyeken nagy tömeg ezüstholmi volt, tálak és kosarak, s azonkívül még sok állatfigura, szintén ezüstből készítve, melyek semmiképpen sem maradtak el a mieink mögött. Ilyen fényűzés van a türkök fejedelménél.".^ MAGYAROK ELŐDEIRŐL... 78.) A fényűző ajándékokkal a türk kagán elé járuló bizánci követek minden bizonnyal a türk kagáni kincstár egy részét láthatták, nagy valószínűséggel az eredeti tárolási módon. Erre nézvést egy többszáz évvel későbbi forrás-