Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

RÉGÉSZET - Vörös G.: Római barbár kapcsolatok a madarasi (Bács-Kiskun megye) temető leleteinek tükrében

IV. Az utolsó leletcsoport, amiről szólnom kell, az üvegpoharaké. Időrendi helyzetük megegyezik a hagymafejes fibulákéval. A 6 sírból ismeretes töredékek között egyaránt előfordulnak vékony és vastag becsiszolt díszü darabok. Párhuzamaik alapján a barbaricumba kerülésük időpontjául a 3. század utolsó harmada és a 4. század második fele közötti időszak jön szóba. Sírba helyezésük a halmos sírokra jellemző, ezen belül is az északiakra, melyek a temető legkésőbbi fázisát jelentik, jellegzetes hun kori tárgyaikkal, közöttük ékszerekkel, kerámiákkal. Az anyaggyűjtés adatai szerint mai Szegednél, a fél évszázadon át használt út csomópontjának tágabb környezetében talált római leletek közül pl. a pénzek előfordulása sokszorosa a Duna-Tisza közén talált mennyiségnek (KŐHEGYI 1974. 114.). A római leletek nagy számban fordulnak elő a másik fontos tiszai átkelőhely, a csongrádi tágabb körzetében is, amelynek stratégiai helyzete a 4. század végétől még inkább megerősödött (KŐHEGYI 1972. 105.). Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy a tiszai átkelőhelyekhez képest a madarasi temető sírjaiban meglepően kevés római importtárgy fordult elő, annak ellenére, hogy egy kereskedelmi és hadiút közvetlen közelében kellett lennie a közösség lakóhelyének, másrészt pedig közvetlenül a provincia szomszédságában helyezkedett el. A római tárgyak sűrűsödése a stratégiai pontokon figyelhető meg elsősorban. Úgy tűnik tehát, hogy a kapcsolatok intenzitását és irányát a katonai - politikai érdekek határozták meg elsősorban, és nem a barbároknál megmutatkozó kereslet. Ezt a megállapítást esetleg árnyalhatja, de lényegében nem változtatja meg az a közhely, miszerint Szeged és közvetlen környéke jobban kutatott, mint a Duna-Tisza köze Lugio-Partiscum közötti többi szakasza. IRODALOM KŐHEGYI 1971 = Kőhegyi Mihály: Előzetes jelentés a Madaras-Halmok későszarmata-hunkori temetőjének ásatásáról. (Vorläufige Mitteilung über die Freilegung des spätsarmatischhunnenzeitlichen Gräberfeldes von Madaras-Halmok.) ArchÉrt 98 (1971) 210-215. KŐHEGYI 1972 = Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem az Intercisa-Csongrád közötti útvonalon. (Römischer Münzlaudf und Handel auf der Strecke zwischen Intercisa und Csongrád.) Cumania I (1972) 103-114. KŐHEGYI 1974 = Kőhegyi Mihály: Római pénzforgalom és kereskedelem a Lugio-Szeged közötti útvonalon. JPMÉ 14-15. 1969-1970. (1974) KŐHEGYI-NOVITNY 1967 = Kőhegyi M. - Novotny I.: Adatok és megjegyzések a Contra Florentiam római kori kikötőről. JPMÉ 1967, 39-48.