Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

RÉGÉSZET - Vörös G.: Római barbár kapcsolatok a madarasi (Bács-Kiskun megye) temető leleteinek tükrében

római edény is. A lényeg a halottról való gondoskodás - étel-ital adás megjelenítése, legtöbbször átvitt értelemben való kifejezése volt.

3 Mielőtt a lelettípusokat áttekintenénk, nézzük meg, hogy mik a szempontjaink és hogy mit remélünk az összegyűjtött adatok elemzésétől. Először is az előfordulás arányait vesszük szemügyre, összevetve a madarasi számokat a megyei és az országos statisztikával, eldöntendő, hogy az út közelsége hogyan befolyásolja a leletek számát. A másik lényeges kérdés, hogy a jól keltezhetőnek tartott római tárgyak időrendje vajon összhangban van-e az út római kori legintenzívebb használatával, amely a források, ill. a történeti adatok alapján a 2. század eleje és Dacia provincia feladása közötti kb. 150 évre tehető (KŐHEGYI 1974. 115-117.). I. A tükrök kizárólag női sírok leletei közé tartoznak. 6 sírból összesen 8 db került elő, 4 ép, 1 törött, 2 töredék. Megszokott, hogy 1 sírban mindig egy található, de itt a 114. kivételesen gazdag temetkezésben 3 apró került elő. Tipológiailag: 1 peremes, a többi sima -előfordulásuk a megyei és alföldi arányokat tükrözi. Méretük meglepően különböző 3,9 cm -10 cm között mozog. A sírok rítusa szerint 3 halmos, 2 jelöletlen, a temetőbeli elhelyezkedésük szerint 1 középen, 2 az északi, 3 a déli temetőrészben található. A kronológiai helyzetük is ennyire szórtnak tartható, mert a 1-5. század között használatban voltak a provinciában, tehát e hosszú időszak során bármikor a közösséghez kerülhettek (ISTVÁNOVITS - KULCSÁR 1993. 11.). II. A madarasi pénzekről önálló tanulmány készült, így annak csak leglényegesebb eredményeit említem itt. Ami a legmeglepőbb, hogy a temetőn belüli tendenciák tökéletesen megegyeznek az alföldiekkel (KŐHEGYI VÖRÖS 1999. 184.). A sírok 10 százalékában fordul elő pénz, a 622 közül 63-ban, és itt is jól megfigyelhető a 2. századi darabok kiugróan nagy száma a többihez képest. Halmos, körárkos - halmos és jelöletlen sírban egyaránt megtalálhatók, gyakrabban a férfiaknál, mint a nőknél. Összesen 5 gyereksírba tettek pénzt, ezek kivétel nélkül jól korhatározhatók a temető legkésőbbi időszakára. Pénzek a sírcsoportok szélein levő sírokban fordulnak elő elsősorban, ami azért nagyon lényeges, mert a temető betelepítése viszonylag jól megfogható. A centrális, legmagasabb részekről terjeszkedett a sírmező az alacsonyabb szélek felé. Tudjuk, hogy a szarmaták rítusába eredetileg nem tartozott a pénz mellékletadás, így Madarason sem volt a sírokban a frissen beköltözött, ill. legkorábban itt elhunytak sírjaiban. Itt tehát a római lelettípus jó fogódzópontot jelentett a temető belső időrendjének kidol3 Az edényekben legritkább esetben fordul elő kimutatható ételmaradvány. Sírba helyeztek néha olyan, űrtartalommal alig jellemezhető edénykéket is, amelyek méretük, kivitelük miatt eleve alkalmatlanok voltak erre a konkrét funkcióra, az étel - ital befogadására, tárolására.