Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Fodor F.: Lipovánok Moldvában és Bukovinában

után bárki, akit a közösség elfogad pappá (szvisennyik) válhat. Ezért a papokat a világi vezetők műveletlenséggel vádolják, ami szintén konfliktushelyzethez vezetett több közösségben. A probléma megoldásához az anyaországtól sem várnak segítséget, mivel véleményük szerint a segítséget feltételekhez kötnék, mely csorbítaná önállóságukat és a hit hagyományokhoz kötődő szabad gyakorlását. Az anyaországgal való kapcsolattartás a szocialista korszak idején lehetetlen volt, mivel sem Moszkva, sem Bukarest nem tartotta fontosnak a nemzetiségek vallási és kulturális igényeinek támogatását. Romániában - a többi kelet-európai szocialista országgal ellentétben, nem volt kötelező az orosz nyelv oktatása, így hasonlóan más nemzetiségek anyanyelvi oktatásához - megszüntették az orosz nyelv oktatását a lipovánok által lakott településeken is. Természetesen megszüntették az anyanyelven tanító tanárok képzését is. Az utóbbi években azonban a helyzet javult. A Romániai Lipovánok Szövetsége erőfeszítésének köszönhetően Tulceában megkezdődött az orosz anyanyelvű tanárképzés, illetve néhány településen az általános iskolai orosz nyelvoktatás. Legkönnyebb az oktatás szervezése a tiszta lipován lakosú településeken, mint pl. Ghindaresti, Klimautz, Lipoveni. A szocialista korszak oktatáspolitikájának köszönhetően a lipovánok közül kevesen tudtak továbbtanulni, melynek következtében hiányzott az értelmiségi réteg, amely a kulturális vezető szerepet betölthette volna. Szerencsére ez a helyzet mára sokat javult. A lipován identitás megőrzésében a vallási előírások megtartása mellett nagy szerepe van a hagyományok ápolásának. Igaz, hogy ezek a hagyományok is legtöbbször szoros kapcsolatban állnak a vallási előírásokkal. Legnagyobb ünnepnek természetesen a karácsony és a húsvét számít. Egyes vidékek között azonban lényeges eltérések mutatkoznak. A húsvét előtti haravód (kórusjárás) pl. Tulcea megyében több napos táncos mulatság, míg Bukovinában csupán szerény felvonulás, amikor egyházi énekeket énekelnek. A közös azonban az, hogy ezt mindenhol asszonyok járják. A hagyományok átalakulásához hozzájárult a társadalmi kultúra változása is. Régen a lipován lakodalmakban nem volt zenekar, a vendégek saját énekeikre táncoltak. Lipoveniben az első élőzenés lakodalom 1970-ben volt, amikor Vaszilij Csubatura, a helyi lipován közösség mostani vezetője házasodott. A lipovánok sokáig egymás között házasodtak. A házassági feltételeket is szigorú egyházi előírások szabályozták, és szabályozzák ma is. Vegyes házasság esetén pl. kötelező az újrakeresztelkedés és a teljes alámerülés. Erre a célra pl. Lipoveniben a kis keresztelő edény mellett egy többhektós fakad is található, melyben az újrakeresztelt felnőttnek kell alámerülni. Klimautcban, még pár évvel ezelőtt ezt a szertartást a falu melletti tó vizében végezték.