Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Fodor F.: Lipovánok Moldvában és Bukovinában

FODOR FERENC Lipovánok Moldvában és Bukovinában Bukovinában a lipovánok első települései a mai Ukrajna és Románia határának közvetlen közelében, az ukrán oldalon található Belaja Krinyíca (román nevén FantanaAlba), illetve román oldalon Klimautz és Szokolinca voltak. Szokolincára - mai nevén Lipoveni - az adatok szerint 1724-ben költöztek. A bezpopovcük a már említett Klimaucban, illetve Mechindrában - mai nevén Manoleában - laktak. Ez a terület Bukovina néven, egységes közigazgatási terület volt, mely 1920-ig az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben c. sorozat leírása szerint Bukovinában a 19. század végén mintegy 400 fő bezpopovcü

1 és mintegy 2400 fő popovcü

2 élt. Ekkor Belájá Krinyicán Makurov Athanáz volt a főpásztor, aki magát Belaja Krinyíca érsekének, valamint minden óhitű lipovánok metropolitájának nevezte. Helyettese egy bizonyos Alimpie nevű fölszentelt püspök volt, aki Tulceában székelt. Megjegyzi még a szerző, hogy „...az utóbbi években a klimautzi bezpopovcük közül mintegy 200-an a görögkeleti vallásra tértek át. Van egy kis templomuk és egy maguk közül választott papjuk." Őket ma, mint nikoniánusokat emlegetik Klimautzban. „A lipovánok az uralkodó különös kegyéből többrendbeli kiváltságot élveznek; így többek között azt is, hogy fiaikat a katonaságnál csak egészségügyi csapatokba sorozzák. Különben minden katonai szolgálat alól szeretnék magukat kivonni, állítólag, mivel fegyverviselést vallásuk tiltja, de azt már nem ellenzi, hogy a vadorzás mesterségét szorgalmasan gyakorolják."

3 Belaja Krinyicán (Fehér Kút) három templom van. Ezek Szent Kozma és Damjan, Szent Miklós, és Uszpényije (Nagyboldogasszony) tiszteletére vannak felszentelve. Belaja Krinyíca - ahol ma mintegy 80 lipován család él - ma már a lipovánok egyik legnagyobb búcsújáró helye. Szent Kozma és Damjan napján - november 14-én - még Dobrudzsái csoportok is ellátogatnak ide. A helybeliek - klimauciak, akik közvetlen a határ mellett laknak hetente háromszor léphetik át a határt útlevél nélkül. A másik két templom szentjeinek tiszteletéről legtöbbször csak a helybeliek emlékeznek meg. A település névadó kútja nevének eredete nehezen tisztázható. A ma gyűjthető visszaemlékezések szerint valóban fehér vize volt, de hogy mitől volt fehér, arról nem tudnak. A kút egyébként ma nem létezik, kommuniz1 A bezpopovcük nem fogadták el saját papjaik utasításait, mert pazarlással és erkölcstelenséggel vádolták őket. A popovcük elfogadták papjaik utasításait 3 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képekben, Bukovina, Budapest 1899.