Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Klamár Z.: Sirkövet emeltetik...

KLAMÁR ZOLTÁN Sirkövet emeltetik... írott formában rögzült nyelvhasználati szokások a szerémségi Maradék református temetőjében lévő sírfeliratok tükrében - esettanulmány

1 Maradék a szerémségi magyar szórványok egyik legnépesebb közössége a Fruska Gora-Tarcal hegy déli lankáin. A közösség szerves része annak a kulturális kontaktzónának, mely igen csak tarka képet mutat. Vallási szempontból az ortodoxia törésvonala ez a terület, itt találkozik a délszláv/szerb kultúra a nyugati civilizációval. Ebben a sajátos környezetben él a falu magyarsága lassacskán két évszázada. A zömmel Bácskából érkezett magyarok családi hagyományában még ma is megvan a származási hely emléke, illetve utalnak rá sokszor még ma is működő rokoni kapcsolatok.

2 A nyelvi és kulturális kisebbségben lévők térkapcsolatának fontos tényezője a kommunikációs csatornák megteremtése. Talán a nyelvhasználaton keresztül jelenik meg legszembetűnőbben az a hatás, ami folyamatosan alakítja, színezi az itteni magyarság etnokulturális képét, hagyományait.

3 A vidék kutatásának egyik célja, hogy megmutassa azokat a nyelvi és hagyománybeli mechanizmusokat, melyek meghatározzák a faluközösség jelenét és jövőjét. A nyelvi környezet változásai A népszámlálások adatai alapján a maradéki magyarság csupán egy alkalommal, 1910-ben alkotott egyedüli népcsoportként relatív többséget a 1 A publikáció annak a több évre tervezett kutatómunkának a részeredménye, mely 2001. júliusában kezdődött és 2002. augusztusában folytatódott az Európai Etnológia Doktori Iskola, az ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszéke, a PMMI és a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány támogatásával, e dolgozat írójának vezetésével. A kutatás résztvevői 2002-ben: Dr. Szilágyi Miklós, Dr. Sz. Bányai Irén, Ambrus Vilmos, Bali János, Fodor Ferenc, Mód László, Simon András, Vass Erika PhD hallgatók, Hálák Emese, Silling Léda, Vincze Ildikó egyetemi hallgatók. 2 A 18-19. században dunántúli és bácskai kivándorlás eredményeként több magyar szórvány keletkezik, többek között a maradéki is. Filep Antal, 1978. 178. 3 A vidék magyarságának hagyományait illetően Égető Melinda felteszi a kérdést, hogy „... a kései és sokfelől betelepült népesség ki tudott-e alakítani - és ha igen, milyen mértékben közös népi kultúrát?" Úgy véli, hogy nem, mert a népesség, a paraszti műveltség utóvirágzásának idején érkezett, és olyanok jöttek a vidékre, akik a legmobilabbak, a hagyományokkal legkevésbé törődő egyének voltak. Égető Melinda, 1990. 104. Ennek ellentmond a nyelviszellemi hagyományokhoz való ragaszkodás eredményeként létrejött vallás váltás ténye, amit a sokfelől jöttek a nyelvi és kulturális megmaradás zálogának tekintettek.