Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)
NÉPRAJZ - Markos Gy. Makó karácsonyi szokásaiból
az éjféli misére elindultak, a másik almát beledobták a kútba. Aprószentek napján szedték ki, apróra eldarabolták és abból az almából minden jószágnak adtak: tyúknak, disznónak, sőt még a lónak is szórtak a céklás polyvájára, hogy egészségesek legyenek. " n 2. Más változat szerint annyi almát dobtak a kútba karácsony böjtjének délutánján, ahány jószág volt a háznál. Erről kellett itatni vízkeresztig. Utána megetették az állatokkal, „hogy mögmaradjanak, ne pusztuljon el". 3. Az asztal alá kaskában kellett elhelyezni annyi almát, ahány jószág volt. Egészségvédő funkciójára már nem emlékeztek. 4. Két szép almát az asztalra kellett tenni a vacsorához, amit nem lehetett megenni. Vacsora után az ásott kútba dobták. 5. Több helyen almát tettek a kantába és/vagy a korsóba. Erről mosdottak és ittak, hogy egészségesek és szép pirospozsgásak legyenek." 6. Más családoknál a kancsóba vagy kantába tett almáról csak ittak, hogy egészségesek legyenek. Visszatérve a karácsonyi asztalhoz: mikor már mindent előkészítettek, kezdődött a vacsora. Az ima elmondása után a családfő irányításával kezdtek az ünnepi ételek elfogyasztásához. Először az ún. kezdő ételek, fokhagyma és dió mézbe mártva, majd alma, utána a bableves vagy cibere, majd mákostészta vagy mákosguba következett. (A mákosguba kalácstésztából készült, 2-3 cm-es kis darabokra szaggatták, tepsibe téve kisütötték. Kisülés után forró vízzel leöntötték, mákkal összekeverték. Mézzel vagy cukorral fogyasztották.) Régi szokás szerint szigorúan előírt szabály volt, hogy az asztaltól senkinek sem volt szabad fölállni, mert akkor nem ül majd a kotló („a kotló elhagyja a tojást"). Másképpen fogalmazva: „Egyszerre köllött ülni, egyszerre köllött fölkelni...Mindönt oda köllött készíteni". Másik régi szabály szerint: ,JMindönki övött mindönbül. " Amikor a böjti tilalom lazult, a vacsora étrendjében változás akkor történt. Ezután jelent meg a karácsonyi étrendben a hal, a töltött káposzta és a pulyka. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy találkoztam olyan családdal, ahol azt mondták, a mai napig a hagyományos módon kerülnek az ételek az asztalra és a tárgyak az asztal alá. Az asztalról a karácsonyi morzsát nem szedték le, összegyűjtötték, később mágikus gyógyító eljárásra használták. Csanádpalotán és Kövegyen is máig föllelhető szokás, hogy füstöléssel gyógyítottak vele. Feltehetően Makón is gyakorolt szokás volt. Másutt a morzsát vízkeresztkor gyümölcsfákra szórták, hogy jó termő legyen. Egyetlen adat tanúsága szerint „mindig napkeletnek". "Uo.