Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Lele J.: Néprajzi világom Bálint Sándor közelében

és kutatható állapotban van. A tárgyak fotózása van most soron: tervem szerint mindegyikről készül fekete-fehér és színes felvétel. Az eleddig megjelent 1300 írásom (a bibliográfiát folyamatosan veze­tem) közül több mint száz szól Bálint Sándorról. A hagyaték kezelése és feldolgozása számomra lelki kötelességgé teszi, hogy évente két alkalom­mal: május 10-én, halála évfordulóján és augusztus elsején, születésnapján imatalálkozót szervezzek alsóvárosi temetőben lévő sírjánál, és virágok vigyek oda halottak napján. Az alsóvárosi, a tápai, a domaszéki, a pusztamérgesi, a sümegi és más olyan templomokban szervezek számára szóló emlékmiséket, ahonnan hozzám ilyen igény érkezik. A Bálint Sándor életét felmutató, hatvan színes diaképpel (vagy mozgófilmmel) gazdagított előadásaimat évente több településem tartom meg, mely helyekre a meghí­vók visznek el. Ezeken a helyeken sok, Bálint Sándorról írott kötetemet kell dedikálnom. Az alsóváros sírkereszt állagmegóvását szorgalmazom most, amelyet Polyák Ferenc fafaragó művész készített kérésemre 1994-ben. Lemezborí­tást csináltattunk rá és pánttal erősítjük, mivel a szép mívű alakos keresztfa meghasadt. Bizonyára nem tűnök dicsekvőnek, amikor megemlítem, hogy szeretet­tel vállalt és végzett munkámért miniszterelnöki dicséretet, „Szocialista kultúráért" kitüntetéseket, Juhász Gyula-díjat, Tömörkény István-díjat és Tápéért életműdíjat kaptam. Évente ezrek és ezrek előtt beszélek Bálint Sándorról és a szülőfalumról. Ha egy kicsit is teljesíthettem és teljesíthetek, boldog vagyok és hálát adok a segítő Gondviselésnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom