Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Lele J.: Néprajzi világom Bálint Sándor közelében

lített kukoricagóré és a kocsi kiszállítását is a MAHART, illetve a délalföldi olajbányászok végezték, szintén általam szervezett társadalmi munkában. Ugyancsak én gyűjtöttem a kint látható, hajdan szántásnál és cséplésnél használt „tüzes gépet", valamint egy cséplőgépet, egy, a szentesi tanya kocsiszínjében lévő Kalmár „restát", a tűzoltó szertár teljes berendezését Tápéról, Algyőről, Kübekházáról és Öttömösről. Mindezeket természetesen ingyen, ajándékba. Az előbbiekben említett munkák mellett önálló tárgygyűjtést végeztem Algyőn 1970-ben, mely tárgyak a szegedi múzeum néprajzi leltárában vannak. Folyamatosan gyűjtöttem Tápén, azokat saját helytörténeti gyűjteményem őrzi. Nem ellenőrzésképpen Juhász Antal, Trogmayer Ottó és Bálint Sándor gyakran látogatták tápai gyűjteményemet. Látogatásaik alkalmával megállapíthatták, hogy a magángyűjtemény gondozása nem a múzeumi munka rovására történt. írni kisiskolás koromtól fogva szerettem. A Délmagyarország című szegedi napilapban Tandi Lajos és Nikolényi István, később Sulyok Erzsébet biztatására kezdtem ismeretterjesztő cikkeket írni. Az 1970-es években ugyanazon lapban múzeumunk kincseiből olyan sorozatot szerveztem, amelyhez mindegyik osztálytól kértem és kaptam írásokat. Ugyanakkor „ment" a Délmagyarországban a Hagyományok Tápén sorozatom, de közölte írásaimat a Csongrád megyei Hírlap, a Dunántúli Napló, a szegedi és az országos Honismeret, a Homokrózsa, az Új Ember, majd a Keresztény Elet, a Vigília, az Új Misszió és más napi és heti-, illetve havilap. írásaim bárhol is jelentek meg, értük jelentős honoráriumot nem kaptam. Talán a Szeged folyóirat szerkesztőségétől és az Új Ember című egyházi laptól, s nagy ritkán a Délmagyarország című napilaptól küldtek jelképes összegeket, illetve akkor kaptam pénzt, amikor a helyi és az országos néprajzi és nyelvjárási pályázatokon egyre-másra nyertem első, második, egyszer pedig harmadik díjat. Ezen díjazott dolgozataim a múzeum évkönyveiben megjelentek. A pályázati felhívásokat kezdetben Juhász Antal írta meg, később engem kért meg a teljes lebonyolításra és a dolgozatok elbírálásában is jelentős részt kaptam. Ugyanazon időtől kezdve én már pályázati dolgozatot nem írtam. Az 1970-es évek második felében osztályunk munkatársa lett az addig középiskolai tanár, Börcsök Vince. Ő folytatta a katalógusok és a leírókartonok gépelését és velünk jött a tanyai gyűjtőutakra, országos néprajzi és nyelvjárási gyüjtőtalálkozókra és tájkonferenciákra. 1974 és 1978 között a múzeum és a megye kiküldötteként vettem részt a nyíregyházi nyári honismereti egyetem kurzusain, majd ugyanott újabb négy éven át a Honismereti Akadémián. Ezek persze nem jártak együtt valamiféle papírt is adó előmenetellel, arra azonban jók voltak, hogy nép-