Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

NÉPRAJZ - Lele J.: Néprajzi világom Bálint Sándor közelében

LELE JÓZSEF Néprajzi világom Bálint Sándor közelében Bálint Sándor hamarabb megismert engemet, mint én őt. Édesanyámék esküvőjén járt legelőször Tápén. Ki-kiemelt a bölcsőmből, mert sírós gye­rek voltam - mondják idősebb rokonaim. Nagyobbacska koromban hall­gattam, amint az akkori idős tápaiakkal, köztük nagyszüleimmel is beszél­getett. Amikor a szegedi zárdába jártam, sürün láttuk egymást az iskolában, amint oda tanítani járt. Egy alkalommal ő vezetett be a múzeumba, ahol szétnézhettem. Régi paraszti tárgyakat nézegettem és a csontokat, cserepe­ket, de megbámultam az természetrajzi kiállítást is. Később kitanultam a hentes és mészáros szakmát és a Pick Szalámi­gyárban dolgoztam éveken át. Sokat jegyzeteltem ott, amelyeket elvittem Sándor bácsinak. Egyre többet beszélgetett velem és olyan könyveket adott, amelyekből néprajzi ismereteket szerezhettem. Mivel kulákoknak minősí­tettek minket, nem tanulhattam tovább akkor. Ő azonban ösztönzött, és megszerettem a néprajzot. Amikor (31 éves koromra) nagyon megromlottak a szemeim, a hentes a szakmát abba kellett hagynom, az ő biztatására hoz­záfogtam szülőhelyem, Tápé néprajzi tárgyainak gyűjtéséhez. Látta buz­galmas szorgalmamat, segítsége révén a múzeum néprajzi osztályára kerül­tem. Ott Juhász Antal mellett tanultam az új szakmát, ami nagyon érdekelt és érdekel ma is. Immáron harminchárom éve vagyok a szegedi Móra Ferenc Múzeum néprajzosa. Minden nap igyekszem helytállni és bizonyítani Bálint Sándor­nak is, hogy velem nem vall szégyent és igyekezetemmel rászolgálok segít­ségére, amivel a múzeumba segített. (L. J. 2002-ben írta ezeket a sorokat. 2003 februárjában ment nyugdíjba. - szerk.) Hálából indítottam őt a boldogok oltárára mint szögedi szent életű em­bert és gondozom értékes hagyatékát. Bálint Sándor javaslatára Juhász Antal révén 1970. június elsején kerül­tem a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, a néprajzi osztályra. Akkor már ­ahogy említettem - létezett Tápén néprajzi magángyűjteményem. 1952-1968-ig mészáros és hentes segédként a Pick Szalámigyárban dol­goztam. Közben 1964-68 között jártam a Radnóti Gimnázium esti (munkás) tagozatára heti három alkalommal. A tudományegyetemen Gruber László szervezett szabadegyetemi kurzusokat - történelem, magyar nyelv és iro­dalom, földrajz -, amelyeken egy éven át heti két alkalommal vettem részt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom