Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

HELYTÖRTÉNET - Halmágyi P.: Ki volt Nagy Zoltán, Csanád vármegye első demokratikus főispánja?

HALMÁGYI PÁL Ki volt Nagy Zoltán, Csanád vármegye első demokratikus főispánja? A közel ezeréves vármegye 1944 őszén súlyos megpróbáltatások elé nézett. A front közeledtével a megyei adminisztráció (hivatalok, személyzet, irattárak stb.) elmenekült Makóról. 1944. szeptember 24-én, vasárnap délután 16.30 perckor indult el az utolsó, a városból még kijutott csoportjuk. A főtisztviselők közül Kovács Ágoston, a központi járás főszolgabírója maradt Makón. A köz­ségekből s a megye távolabbi járásaiból (nagylaki, battonyai, mezökovácsházi, eleki) is legnagyobbrészt elmenekültek a vezető tisztségviselők. A város irányításával a bevonuló szovjetek már a második nap délelőtt­jén (szeptember 27-én) megbízták dr. Könyves-Kolonics József ügyvédet, majd október elején szintén őt utasították, hogy a vármegyei közigazgatást is állítsa helyre. Ezzel párhuzamosan a makói kommunista pártcsoport ok­tóber 13-án saját tagjaiból létrehozta a vármegyei Ötös Bizottságot. E társa­ságot néhány nap múlva kiegészítették dr. Páll Endre árvaszéki ülnök­helyettessel, akit egyben megbíztak az alispáni teendők ellátásával. A bi­zottság tagjai, Burunkai Sándor, Dragon János, Kiss Imre, Szabó János, Farkas Imre vezetésével megkezdték a megyei közigazgatás újjászervezését. 1944. december 16-án ismét szülővárosába jött Erdei Ferenc. (Az 1930­as évek végén a főváros közelébe, Szigetszentmiklósra költözött politikus hosszú évek után először 1944. október végén érkezett haza. A fronton a Duna-Tisza közi tanyavilágban, Pirtónál szerencsésen átkerülve, Szegeden keresztül érkeztek feleségével és Sándor öccsével együtt Makóra. Az új életét szervező városban a hagymaszövetkezet felélesztésén kezdtek mun­kálkodni. Hamarosan már a szovjet hadseregnek szállítottak élelmiszert a beindított konzervgyárból. November elején Vas Zoltán Erdei Ferencet Szegedre vitte és ettől kezdődően az országos politikában játszott meghatá­rozó szerepet.) December 2-án megalakult Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front és kezdeményezte az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívását. E célból jött tehát jelöltállító-körútja során másodszor Makóra Erdei, és szervezte meg a nemzetgyűlési képviselőket a városból. 1944. október közepén először a kommunisták alakították meg helyi szervezetüket, majd december elején a szocdem pártszervezet is létrejött Makón. Mivel a többi párt szervezése még javában folyt, Erdei az ismert pártvezetőkkel vitatta meg a 12 képviselőjelölt személyét. A megnevezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom