Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (Szeged, 2003)

HELYTÖRTÉNET - Rózsa G.: Klebelsberg Kunó Szentesen

nak. Közoktatásügyük nem fejlődött. Nem törődtek velük, mert ellenzékieskedtek. És ha a múltban százezreket áldoztak a nemzetiségi vidékek támogatására, ma annál inkább lelkiismereti kötelességének ismeri a kormány, hogy minél több tanyai iskolát építsen a magyarság kultúrájának emelése érdekében. (Lelkes éljenzés.) Nem idealizmus, hanem jól felismert nemzetgazdasági szempontok vezetik a kormányt, midőn a legnagyobb áldozatokat hozza a közoktatásügy emelése érdekében. Szaktudásra van szükség minden vonalon, ha nem akarunk elbukni a népek nagy gazdasági versenyében. Európai nívón álló embereket kell nevelnünk, hogy a tudás világosságát terjesszék az országban. Ezt be kell látnia mindenkinek, mert ennek felismerésében van gyökere külpolitikánk nagy nemzeti jelentőségének. Harcolunk az elsőbbségért a nagy egységekkel... az egyetemekkel, múzeumokkal, könyvtárakkal, kutató intézetekkel, és külföldi kollégiumokkal. De lövészárokharcot folytatunk a kis egységekkel; a szerte szórt alig látható kis tanyai iskolákkal, melyekben a néptanítók ezrei küzdenek a magyar jövőért, előmenetelért. (Viharos éljenzés.) Köszönetet mondott végül a miniszter Szentes város polgárságának a kitüntető bizalomért, hogy díszpolgárai sorába emelte a képviselőtestület. Bíztatás ez számára a jövőre nézve, hogy a megkezdett úton dolgozzon tovább a hon érdekében. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) (ALFÖLDI UJSAG 1927. X. 5. 1-2. o.) Jelentős színfoltja volt a díszpolgári ünnepségnek, hogy az avató beszédet református lelkész

, Sebestyén Béla képviselő-testületi tag tartotta. Költői szárnyalású szavakkal szolgálta a saját (nem katolikus) hitvallását. „Vihartépett, csonka fatörzshöz hasonlította az ellenségeink által szétmarcangolt országot. Hiába tépte azonban a vihar. Komoly fenségben áll a csonka törzs a kemény talajon. Az anyaföld mélyénél szétágazó gyökér új életre ébresztette a vihartépett ezeréves fát. Valami őserő forrásba kezdett. Megindult az élet, mely befelé is megújhodást kíván. Ennek a nemzetépítő munkának szolgálatában áll Szentes városa is..." Szokásban volt minden miniszteriális alkalommal, és az ünnephez tartozott - talán még a feudális szokások miatt is - a díszközgyűlés után az egyházak, hatóságok és testületek küldöttségeinek fogadása. A római katolikus egyházat dr. Miskolczy Jenő pápai kamarás, a református egyházat Böszörményi Jenő lelkészelnök, Móricz Zsigmond barátja üdvözölte. Mindkettő kiváló szónok, így Klebelsberg is méltón replikázott: „- Nagy örömmel hallottam az egyházak vezetőinek nyilatkozatait a felekezeti béke mellett való állásfoglalásukról. A kommunizmus után az egyházak felismerték, hogy egyetlen feladatuk a vallási alapon nyugvó erkölcsi erők domináló fölényét ismét megalapozni.