Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

NÉPRAJZ - Szatmári S.: Adatok a dobrudzsai kipcsakok néprajzához

engem. Ezzel a fogással meglepő könnyedséggel lehet az ellenfelet a leve­gőbe emelni. A negyedik fogás neve arka, azaz 'hát', amikor övemet mar­kolva hirtelen hátat fordít nekem, és a hátán áthajít. Mondta, hogy még rengeteg fogás van. Amikor kisgyerekek voltak, labdajáték után este össze­gyűltek a fiúk és tanulták a birkózást. Az öregek kint ültek a házak előtt a kispadon. Ők mondták a szabályokat és ők voltak a bírák is. A bajnokság nagy ünnepeken van. A bajnok egy kost kap. A második egy kilenc ágú fát kap, amelyiknek minden ágán egy egy drága ruhadarab van, és a fán kilenc darabból álló egy rend ruha van. Hasonlóan az esküvőhöz, ahol a fiatal fivérek egyike tokiz 2-t kap (északon ezt tokizlik 3-nak nevezik). Ezen van ing, nadrág, törölköző, kendő, stb. Ez a fa valószínűleg az égig érő fa jelké­pe. Az esküvő: régen az esküvőkön úgy volt, hogy ha a menyasszony másik faluban lakott, mint a vőlegény, akkor szekeres kíséret kísérte a menyasz­szonyt a vőlegény házáig. Ilyenkor húsz-harminc szekér is ment vele és a fiatalok, akik lóháton mentek a menettel, lovaikra különböző jeleket kötöt­tek: kendőt vagy törölközőt akasztottak a ló nyakába, majd a vőlegény há­záig lóversenyt tartottak. Az esküvőn a korban a menyasszony után követ­kező fiúgyermek is kapott ajándékot. Ezt nevezik tokiz-nak. Mivel a tokiz­on drága, kézzel szőtt házi szőttesek voltak, az esküvő előtt álló idősebbek gyakran meg is vásárolták ezeket a gyerekektől. Régen a menyasszony (kelïn) a ruháját ő maga varrta meg barátnőivel együtt. Azok a falvak, amelyeknek a nevében benne van a pmar 'kút jelentésű török szó, azok törökök. Amelyeknek a nevében kuyu (olv. kuju) 'kút' van, azok eredetileg tatár falvak. Azok is tatár falvak és városok voltak, melyek ­ça (olv. csa)-ra végződnek, pl. Isakça (Isaccea), Osmança (Osmancea), Tulça (Tulcea) stb. Amikor a tatárok megérkeztek Dobrudzsába, először is kutakat ástak a jószágoknak. A kutak mélysége átlagban 5-6 méter, de ettől mélyebb is van. A kútásók közülük kerültek ki, őket kuyu kazgan- nak nevezik. E kutak körül később falvak, városok alakultak ki. E települések nevében ezért van a kuyu 'kút' szó, mert kút körül jöttek létre. A halottakat koporsóban viszik ki a temetőbe, de ott kiszedik a koporsó­ból, és a lepedőbe csavart tetemet az iszlám törvényei szerint koporsó nélkül temetik el, arccal Mekka felé. Jelen cikkemben a tényközlés szintjén maradva közöltem néhány tárgyi néprajzi adatot. Az említett témák további kutatásokat igényelnek. (A jelzett témákban a gyűjtés 2001-ben is folytatódott és a következő években is 2 A tokiz jelentése 'kilenc'. 3 A tokizlik jelentése 'kilencből álló / levő'.

Next

/
Oldalképek
Tartalom