Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

NÉPRAJZ - Mód L.: Ártéri gazdálkodás a Kis-Tisza-szigeten

hasznosították. A széna betakarítása után a területeket őszi legeltetésre haszonbérbe adták, melynek bevételét a tulajdonosok között osztották szét. Az állattartás a XX. században is jelen volt a Kis-Tisza-sziget gazdálkodásában. A Gólya család szigeti birtokain jelentős számú jószágot (marha, juh) nevelt.

11 A szigetben kaszált széna mellett a gyékény illetve a nádtermés is fontos bevételi forrásnak minősült.

12 A város a nádat és a gyékényt napszámosokkal vágatta, de volt, amikor felébe, harmadába, ötödébe adta ki a szentesieknek. A XIX. század közepén a Kis-Tiszából jelentős mennyiségű homokot termeltek ki, amit a városban folyó építkezéseknél használtak.

13 A múltban a vizsgált területen a halászat is jelen volt. A Kis-Tisza-szigeten a XIX. században 15 halászkunyhó működött.

14 A Kis-Tisza- sziget gazdálkodásában a XIX-XX. század fordulóján jelentős változások következtek be. A szentesi szőlőkben a filoxéra által végzett pusztítás hatására a homokos talajú ártéri területeken nagyszabású szőlőtelepítések kezdődtek. Az 1908-as kataszteri birtokvázlatok térképlapjai szerint ekkorra a sziget nagy részén már szőlőskertek díszlettek. 15

A KisTisza-szigetben a szőlőket főként a magasabban fekvő, partmenti homokos talajú területekre igyekeztek telepíteni. Ennek az a magyarázata, hogy az áradás ezekről a részekről vonul vissza először és a víz nem melegszik rá a tőkékre, ami könnyen vezethet a szőlő kipusztulásához. Az alacsonyabb fekvésű, kötöttebb talajú területeket, ahol a víz tovább áll, főként szántóföldként használják. Ezekre a földekre a kukoricát vetnek, ami a zöldár levonulása után is beérik. A szentesi ártéri szőlőskertek fajtaállományát vizsgálva azonnal szembeötlik a csemegeszőlők meghatározó jellege. Ebből következik, hogy a bortermelés a régmúltban és manapság is csak másodlagos szerephez jutott. A csemegefajták közül a saszla a legelterjedtebb. Kisebb számban megtalálható még a delaváré, az izabella, a kövidinka és az otelló. A szigetben néhány száz négyszögölnyi területtel rendelkező gazdák számára a csemegeszőlő fontos bevételi forrást jelentett. A termést elsősorban a szentesi piacon értékesítették, Orosházára, Szegedre, Pestre is elhordták. Az 1930-as évek közepén még Németországba is eljutott a szentesi csemegeszőlő. 11 Valószínűleg innen származhat a családfő Tehenes ragadványneve. 12 CsML SzF. V.B. 145.3.4. Tjgyk. 1851. szept. 15. 1757 13 ,Miután az építéshez jó, és szükséges homokot leginkább és majd nme kizárólag kiapadtával a kis Tiszából hordani lehetne tsak, jelen apadást használva öszvesen mint egy 4000 véka homok alkudt bér mellett hordattasson be." CsML SzF. V.A.102.a.23. Tjgyk. 1848. febr. 5. 698. 14 Nyíri Antal 1948. 26. 15 CsML SzF. Szentes Város kataszteri térképei. 32. 119.