Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)
NÉPRAJZ - Mód L.: Ártéri gazdálkodás a Kis-Tisza-szigeten
MÓD LÁSZLÓ Ártéri gazdálkodás a Kis-Tisza-szigeten 150-200 évvel ezelőtt a szentesi ember a maitól eltérő természeti viszonyok között élte mindennapjait. Az Alsó- és Felsőréten, ahol napjainkban szántóföldek és tanyák egymásutánja teszi változatossá a tájat, a folyószabályozások előtt hatalmas rétségek, nádasok és mocsarak terültek el. A Tisza áradásai idején medréből kilépve elöntötte a folyómenti térségeket, ugyanakkor hordalékával termékenyítette a szentesi határ mélyfekvésű részeit. Az itt élő népesség alkalmazkodott a természeti környezethez és egy sokoldalú, komplex gazdálkodást igyekezett kialakítani, ami biztos megélhetést nyújtott számára. Az árterek hasznosítása a szabályozások előtt olyan összetett mezőgazdasági tevékenységnek számított, amely idomult a természeti viszonyokhoz, minden eleme jól beilleszkedett az élelemszerzési, illetve termelő munkarendbe. Az 1836-os örökváltságig a Szentes határában elterülő rétségek használatát az uradalom és a város között szerződések szabályozták. A község használhatta az Alsó- és a Felsőrétet, míg a bökényi rét az uradalom kezelésében maradt. Ezekről a területekről gyűjthette be a lakosság a tetőfedéshez, fűtéshez szükséges nádat, tüzelőt. A rétségekben termő fü, amely számára az évenként megismétlődő áradások kedvező feltételeket biztosítottak, fontos takarmányául szolgált a jószágállományának. A rétek felosztása különböző módon történt. Általában a vagyon szerinti felosztás volt érvényben, mivel a rétség a jobbágytelek eszmei részének minősült, de a szegényebb rétegeknek is lehetőségük volt nádhoz, kaszálóhoz vagy legelőhöz jutni. Szentesen a rétek felosztásának általánosan alkalmazott mértékegysége a kerék volt. 1 Az 1850-es évek végén a vízjárta területek nagy része eltűnt. A mintegy 9000 holdnyi mentesített határrész és az 1851-ben felosztott közlegelő Oroszi Miklós szavaival élve „ekeművelés 1 „Itten Improtholáltatik, hogy az 1803 d ' k Esztendöbeli Junius Holnapban az Alsó, Felső és Belső rétek Szentes várossá Lakosainak, kivévén azoknak, akiknek Két Forint Portiojok nem volt, más fel Kerék fordulattal 70 öles nyilasok osztattak, volt pedig contributio ezen Esztendőben in Sma 24000 Rf a Rét pedig meg tilalmaztatott egészen a Kurtzaig az also réten a felső réten pedig a Gatik, de valóságos nyilasok maid a Tére vizig osztattak, a Tére vízitől a Kurtzáig jobbittások osztattak, ugy Szintén a Szent Illona Szigetté is jobbittásokh adatott, és ekkor kezdődött a Rét osztás az 3 ' Tizeden Die 2" Augl. 803 osztattak az Külső rétek az Földel Biró Gazdákh úgymint a Tehenes, Bücsér és az Etseri rét egy Kerékfordulattal minden forint utánn, 54 öles hoszuságu nyilasok, és ekkor kezdődött a 4 M Tizeden az osztás." Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára( a továbbiakban: CsML. SzF ) V.A. 102. a. 2. Szentes Város tanácsának jegyzökönyve ( a továbbiakban:Tjgyk.) 1803. 23.
