Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)
NÉPRAJZ - Szűcs J.: A csongrádi múzeum néprajzi gyűjteménye II.
lyukhímzéses mintájában hasonló függönyöket sikerült készíttetni rekonstrukcióként a Gyökér utca l-es számú múzeumház berendezéséhez. A három, névvel jelzett gyűjtést több követte. Évekig hoztak a hagyományos paraszti gazdálkodás és életmód utolsó 40-60 évéhez kötődő, fehér vászon textíliákat. Múzeumi munkatárs közreműködésével évekig egymás figyelmeztették, hogy ne a helyi, ún. „Adja föl, kend!" piacra vigyék, hanem nekünk hozzák be. A helyi anyagból készült kiállítások is vezettek hasonló eredményre. Például Az Élet a Tiszán című kiállítás után kaptunk a témához kapcsolódó fotókat, más anyagokat. A helyi történeti kiállításoknak is lett ilyen hatásuk. Nézzük meg a gyűjtemény és annak a nagyközönség számára bemutatása lehetőségeit! Egy-egy gyűjtemény egyik hasznát, gyűjtésének értelmét, annak alkalomszerű vagy állandó kiállítása jelenti. Kérdés, hogy személyi és tárgyianyagi gondokkal küszködő kismúzeumban az utóbbi tíz évben a mezőváros népi kultúráját folyamatosan gyűjtve, milyen témában tudjuk gyűjteményünket a nagyközönségnek is bemutatni. Ennek bevált és közismert formája az időszaki kiállítás. Ezek közül a több településen bemutatott, a Terülj, terülj asztalkám! című, amelyet a megye múzeumaiban összeválogatott anyagból Szegeden, Makón és Csongrádon is megcsináltunk rendezőtársammal, Bárkányi Ildikóval 1989-1990-ben. (A felsorolt időszaki kiállítások egyik rendezője minden esetben Szűcs Judit.) Ebben a szőlészet és a borászat, a karácsonyi asztal és „tiszta konyha" berendezésének több darabja a csongrádi gyűjteményből származott. Az Élet a Tiszán című, tárgyakkal kiegészített, de elsősorban fotókra alapozott, 1993-ban Dudás Lajos közreműködésével rendezett kiállítás röviddel az anyagok megszerzése után készült. Sikerült a témával foglalkozó városi polgárok, dr. Tari László fogorvos, Kalmár Margit tanító és Párkányi István tanár, iskolaigazgató 19301940-1960-as évekig, a hagyományos víziéletet dokumentáló fotóit megszerezni Dudás Lajostól: A hajósélet tárgyainak többségét Kálmán András hajókormányos hagyatékából állítottuk ki. A megvásárolt, teljes hagyaték leltári számai. 88. 5. 1. 62., 88. 6. 1-9., 88. 7. 1., 88. 8. 1-3. és 88. 9. 1-3. Ezt az örököstől, Galgócz Istvánnétől vettük meg. A gyűjteménybe kerültek a hajókormányos szintjén megvalósított polgári élethez, a mezővárosi életmódhoz, háztartáshoz kötődő tárgyak is. Pontosabban ezek megvásárlása közben és után jutottunk a hajósélet jellegzetes darabjaihoz. A vásárlások és a leltári számok sorrendje ezt bizonyítja is. 1995-1996-ban a csongrádi halászatot bemutató kiállítást először a szarvasi HAKI (Halászati Kutató Intézet) felkérésére, az intézetnek a hagyományos halászatot ismerő munkatársával, Medvegy Lászlóval rendez-