Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Rózsa Gábor: A Szentesi Keresztyén Leányegy(esü)let naplója (1926-1939)

Egyesületnek vele szemben tanúsított bizalmát és szeretetét, s ha bár távoznia kell, azok a kedves órák, amelyeket a Leányegyesületben töltött mindég élni fognak szívében. Elnök tudomásul vévén a lemondást, az Egyesület nevében megköszöni távozó alelnöknek az Egyesület érdekében kifejtett munkásságát, s kívánja, hogy Isten gazdagon áldja meg, hogy női hivatását új otthonában teljes egészében betölthesse." (KLE Jkv.-Napló 29. o. 1927. IV. 1.) Az első közgyűlés 1928. április l-jén 35 tagot és 6 meghívottat rögzít. A zsoltáréneklést elnöki beszámoló követte, mely a hetente megtartott bibliaórákat emelte ki, és a Biblia Kör tagjainak részvételét a vasárnapi iskolai tanításban, ahol vendégül látták id. Victor Jánost, a vasárnapi iskolák főtitkárát is. A Leány Napon fellépett Szabó Margit fővárosi szavalómüvésznő is. A karácsonyi Ref. Asszonykörrel közösen rendezett vásár, és egy farsangi műsoros tea-estély bevételével együtt ezer pengőnél is több már az egyesületi vagyon. Jegyzőkönyvi köszönetet mondtak az asszonyköri vezető özv. Zsoldos Ferencné és Füsti Molnár Ilona úrhölgyeknek, és Matyó Sándor tanárnak, akik a műsoros estek sikerét megalapozták. Külmissziót szerveztek a város tág határában templomtól távol élők vasárnapi iskolai Istentiszteleteinek megszervezésében. 1929 májusára elvállalták az országos keresztyén leányegyesületi konferencia szentesi megrendezését. Sajnos erről a napló külön jegyzőkönyvben nem számol be, és az 1928. évi nagy elhatározást egy-egy üres oldal után már az 1930. évi „öszszejövetelek" jegyzései követik. A hiátus időszakában (1929) a helyi sajtóban sem találtunk híreket az egyesületről néhány köszönetnyilvánítás kivételével. A farsangi estélyi, és a karácsonyi vásárt természetesen akkor is megrendezték a lányok, amikor valamiért - Salamon Erzsébet jegyző betegsége miatt - elmaradt az összejövetelekjegyzőkönyvezése. Az 1930. február 9-i vasárnapi „összejövetelen" új jegyzőt és háznagyot tettek, márciusban új titkárt választottak, és az elnökasszony - elfoglaltságára hivatkozva - Antal Aranka ref. tanítónőt javasolta utódjául. Vele kezdődik meg az egyesület második „aranykora", mely 1934.

ig tartott. Antal Aranka ref. tanítónő első dolga az volt , hogy visszavezesse az egyre világiasabb „összejöveteleket" a vallásos rendbe. Ebben Gilicze Antal személyes jelenlétével is segítette. 1930 szeptemberében egy árva kislányt juttattak a kecskeméti „Bodor Zsuzsanna" ref. leányotthonba (Nyíri Ilonát). 1931 márciusában könyvtárat adtak össze, könyvtárosi tisztséget tettek, és megválasztottak egy másodtitkárt is. Felfrissítették az alapszabályi ismereteiket, majd 10 rendes és 3 póttagra tettek javaslatot. Állandó vigalmi bizottságot választottak, és 1931 március 29-én, Virágvasárnapon megtartót-