Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Rózsa Gábor: A Szentesi Keresztyén Leányegy(esü)let naplója (1926-1939)

lal - láthatóan - kifejezetten erre a célra lett megnyitva. A mottónak hasz­nált Ige-idézet Pál apostolnak az efézusbeliekhez írt levele 1/3. szerint most igénytelen dolgozatom mottójául is szolgál. Formáját tekintve „Jegyző­könyv"-! füzet, vagyis az alkalom dátuma alatt a jelen levők felsorolása, a soros napirendi pontok tárgya, a meghozott határozat(ok), esetleg a gazda­sági mérleg, és a hitelesítő aláírások szerepelnek benne. Az alkalmak többnyire csak ún. „vallásos összejövetel"-ek, úgymint: 1926. január 10-én és 24-én, február 7-én és 21-én, március 7-én és 21-én vagyis kéthetente vasárnaponként feltehetően az Istentisztelet után voltak. Az első keddi „összejövetel" április 6-án kedden szerveződött Victor Erzsé­bet, a fővárosi leányegyesületi- és Mándoky Erzsébet országos titkárok „ittléte" alkalmából. Ezután „lankadatlan" következtek a minden páratlan vasárnapi „vallásos összejövetelek" április 18-án, május 2-án, május 16-án, vagyis összesen 10 alkalommal! A júniustól szeptember közepéig elhatáro­zott nyári szünet után Advent első vasárnapjáig már csak négy ünnepi al­kalommal (IX. 19.; X.10.; X.14.; és XI.28-én) tartottak vallásos összejöve­telt. A következő (1927) évben pedig csak a havi első vasárnapokon, illetve április l-jén pénteken egy rendkívüli tisztújítás alkalmával, és végül szep­temberben az ún. „évnyitó" összejövetelt tartották meg. Ez is mutatja, hogy nem az egyházi liturgikus év szerint szakaszolták tevékenységüket, hanem az iskolai tanévekhez hasonlóan. Érthető, hiszen az elnökségben és a vá­lasztmányban is tanárnők tevékenykedtek, a tagok pedig mind iskolások voltak, kevés kivétellel mind a Polgári Leányiskolát jártak közül. Az 1928-i szökőévben érdektelenség miatt elnapolták a márciusi „évi rendes közgyű­lést", és azt április l-jén, Virág-vasárnapon tartották meg. Ezzel zárult az egylet naplózott korszakának első fejezete. A vallásos összejövetelek levezető elnöke legtöbbször Gilicze Antal né Nt. Asszony volt, de a Húsvét előtti időszakban hittanító-lelkész férje, az egyházi vezető elnök is megtisztelte az összejövetelt, ilyenkor ö imádkozott, és bibliamagyarázatot is ő tartott. Választmányi tisztséggel alelnököt, tit­kárt, pénztárnokot, jegyzőt (jkv. vezetőt), később háznagyot, illetve gond­nokot bíztak meg. A naplóvezetés kezdetén ezek a tisztségek már eleve adottak voltak egy korábbi - nem dokumentált, vagy kallódó irathátterü ­időszakból. A jegyzőkönyv hitelesítésére egy-egy választmányon kívüli tagot választottak meg. Az egylet gazdaságának megalapozására teadélu­tánok megrendezését határozták el. (Belépő, tombola, adományok, stb. bevétel reményében.) Vigalmi bizottságot alkalmanként mindig újra alakí­tottak. Az elmaradhatatlan éneklés és imádkozás után mindig hazafias sza­valat, vagy vallásos költemény, netán egy-egy országos körlevél felolvasása következett. Ezt a normális rendet csak egyszer törte meg Harkay Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom