Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Rózsa Gábor: Drahos István grafikus újonnan előkerült zsengéi (1907-1912)

íme xeroxban és diában is közre tudom adni. Tudom, hogy nem fogja megremegtetni a magyar művészettörténet magas építményét, de egy kis körültekintésre mégis érdemes lehet. Mert Drahos István ifjú korára, természetes Isten-adta tehetségére, és talán a századforduló iskolai rajztanításának színvonalára is jellemző ez a kis depónia-lelet. Tudni illik, hogy Drahos „földész" napszámos nagyszülei a Pest megyei Bugyi községből küzdöttek fel magukat fővárosi kocsisbognári rangra. A nagymama Aporkáról jött, apja (János) már nyomdász lett, és köznemes paplányt vett nőül a Szilágysomlyó melletti Dobráról. Igaz, hogy a másik ágon bustyaházi néptanító, Huszty Mihály Ilona lánya (az édesanya) eredendő érzékenységét örökölte az 1895. december 14-én született egyetlen fiú, István, a ferencvárosi Mester utca 32-be. A bérkaszárnyák, a vásárcsarnok, a sóvámházi rakpart világa, a szatmári utazások, és bustyaházi vakációs élmények voltak hatással a fiúra. Járni is ott tanult meg - érdekes, hogy állítólag csak 4 éves korában! Elemi után polgári következett, és talán a néptanító nagypapa hatására 1912-ben a csáktornyai tanítóképző. - Hogy miért éppen Csáktornya? Mert a gyereket távol kellett tartani édesanyja örökölt betegségétől, depressziós rohamaitól, mely öngyilkosságba torkollott. Végül is így lett szentesi a Drahos család is, mert a Huszty-rokonság egyik ága itt lakott. Apját is megtámadta a nyomdászok ólom-betegsége, de nyugdíjasként az itteni Vármegyei Kórház (Csallány Gábor gondnok) alkalmazta őt mindenesnek és éjszakai portásnak... A gyermekkori depónia ugyan datálatlan kis tájképekkel, egy akvarell villogó falú alföldi tanyával, vászonnal vont deklire maszatolt dombon álló szélmalommal, és csúvárházzal kezdődik, mely tagadhatatlanul már a szentesi Koszta hatása a gyermekre. Majd 1909-beli skolasztikus gyümölcscsendéletekkel, Széchenyi ligeti fákkal és sétaúttal folytatódik. „Szorgalmi rajz" az ólomkatonák erődítményéről az ábrázoló mértan (X 1-2) alaprajzi, homlokzatrajzi és axonometrikus normáival ... Másik csoportba tartoznak a levelezőlap-grafikák (Vö. razglednyicák). Sárgapelyhes pipikék a piros tojásban az édesanya testvéreinek szóló húsvéti üdvözletével, vakációs képek a nagypapáék házépítéséről élménybeszámolóval. A frissen felépült „Mámuék háza" azt ott szokásos zsindely„etternit" alakokkal. Hazaküldött kis grafika a bustyaházi piacról, hogy a szülők azon írjanak magukról, mint valami levelezőlapon. Vízparton magasodó kúria kőkerítéses kapuval, és végül a későbbi Huszti utcasor a máramarosi hegyek lábánál kontyos házakkal és óriási székely-kapuval Törzsanyagunk negyedik polgárista rajzfüzete most már ezzel a kis depónia-lelettel válik értelmessé. A 16 éves „képzős"-jelölt növendékre ilyen hatással van (az) L'Art Nouveau magyaros szecessziós - és skolasztikus - változata. Érdemes benne tallózni!