Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Katkóné Bagi Éva: Kiegészítő adatok egy öltöztetős Mária-szobor történetéhez

a környezetét? Hány megtört szívnek nyújthatott vigaszt? Talán még legendák is kapcsolódtak személyéhez egykoron. A leltárkönyvi bejegyzés és logikai következtetés is a Dömötör templom felé irányította a nyomozásom, ami sok kudarc után zsákutcának bizonyult. A múzeum száz éves történetében visszamenőleg átnéztem minden létező tárgylistát de sehol sem találtam nyomát. Lemondván arról, hogy a leltárkönyv megjegyzés rovatába beírjuk a származási helyet, vagy legalább azt a bizonyos kérdőjelet, ponttá változtassuk — kezdtem el a ruha restaurálását, miközben olvasgattam a Máriáról szóló igen terjedelmes szakirodalmat... * Megtudtam, hogy a kozmikus törvényszerűségeket felismerő, égre tekintő ember, Jézus megérkezése előtt 5000 évvel már a gondoskodó égi édesanyában hitt és már akkor is az ő segítségét kérte. A sumeroknál ő volt Inana, Egyiptomban Isis. Karthágóban Tanit, a turáni népeknél Ana-Hit. Ö volt a görög Aphrodite, és a honfoglaló Magyarok Boldogasszonya. A zsidó vallásból kiváló kereszténység, és az iszlám átvették ugyan a korábbi vallási elemeket, de az Ég Királynő elismerése a férfi központú társadalmakban háttérbe szorult. Ennek ellenére a keleti kereszténységben az 5. századtól, míg a nyugati kereszténységben a 10. századtól fokozatosan kifejlődik Mária kultusza, az államalapítás szintjén éppúgy, mint a népi hiedelmek világában. A 12. században már uralkodó helyet foglalt el a középkori Nyugat-Európában. A keresztény magyar államban is fontos szerepet játszott a Mária kultusz. István királyunk nehéz óráiban az 0 kegyelmébe ajánlja az országot, és az Árpád-házi királyok végig követik példáját. Szent László az országot Mária királyságának nevezte, a Hunyadiaknak is ő volt a legfőbb szentjük. Első írott emlékeink közé tartoznak a Mária-himnuszok, Máriasiralmak, melyek földi érzéseket, emberi fájdalmakat fejeznek ki. Sőt legelső versünknek — a 13. század tájékán keletkezett Ómagyar Máriasiralomak is ő az ihletője. Magyar pénzeken több mint 400 évig volt Mária ábrázolás. A barokk „napbaöltözött Madonna" tudta a legtökéletesebben visszadni Rabbi Seth látomását mely szerint „ ...megpillantottam Mirjam hercegnőt mint isteni szép szüzet, amint az ég és a föld között lebegett.