Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Szabó Tamás: Új restaurálás – régi kincseinkből: V. Ferdinánd magyar király térdképe

JEGYZETEK 1 Magyarország története ( 1790-1848), 5. kötet (Szerk.: Vörös Károly). 1 Vasárnapi Újság, 1910. 8. szám 164 o. — Dr. Szendrei János (a szerző cikke, jelenleg MTA Lexikontárában őrzött egykori levelezések és családi elmesélések alapján íródott — Sz. T.) ...Wántza, teljes nevén somkitti és perecseni ifjabb Wántza Mihály 1781. okt. 12-én Perecsenben (Erdély) született. Famíliája a Vancsa nemzetségből származott, melynek régi nemessége 1797. dec. 9-én Bécsben igazoltatott (L.V.L.I.X. 5051 szám alatt — Sz. T., MTA Lexikontára/ A művész atyja, Wántza Mihály szintén Perecsenben volt prédikátor, majd Nagy-Dobára, innen Varsoltzra ment, s végül SomlyóÚjlakon működött..., nyolcz gyermeke közül művészünk volt a másodszülött... A festészet elemeivel Kolozsvárott, Neuhauser Ferencz festő-tanár mellett ismerkedett meg. Erdély fővárosában akkoriban lüktető, mozgalmas élete magával ragadta a fiatal Wántza fogékony lelkét, aki csakhamar kikívánkozott az iskola padjaiból, s színésznek csapott fél. Valami nagy tehetség azonban nemigen lehetett, s valószínűleg csak azért vették maguk közé az aktorok, mert ügyes kezű fiú volt. s a dekorácziók festéséhez pompásan értett. Belátván utóbb, hogy ügyesebb festő, mint színész, elhagyta a színi pályát, s Bécsbe vette útját, hogy ott az Akadémián művésszé képezze magát. Hess Mihálynak a magyar származású festő-tanúrnak növendéke lett, kinek osztályaiban együtt tanult az erdélyi származású Nagy Sámuellel, továbbá Balkay Pállal, Marczinkái Elekkel és Kis Sámuellel. Meddig volt Bécsben, nem tudjuk, tény azonban, hogy 1809-ben elvégezvén a képzőművészeti akadémia festészeti tanfolyamát, útlevelet kapott hogy hazájába visszatérhessen. Alig ért haza, ismét színésznek csapott fel, s Ernyitől átvette az erdélyi színtársulat igazgatását, melyet 1814-ig Kolozsvári vezetett. Ez idő alatt a színház újabb díszletei mind az ő ecsete alól kerültek ki, s ezekről Döbrentei Gábor is nagy elismeréssel nyilatkozott. Minthogy az erdélyi színtársulat feloszlott, Wántza a vele maradt művészekkel Marosvásárhelyt ütött tanyát, ahonnan Erdély kisebb városait továbbá Nagyváradot és Debrecent is felkereste. 1817-ben Nagyvára-