Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Halmágyi Pál: Az I. és II. világháborús emlékművek Makón és környékén

sza Makóra 1984-ben, a Városvédő Egyesület hathatós közreműködésével. Bár születtek elképzelések ismételt felállításukra, erre nem került sor, s napjainkig is. a szinte romos ortodox zsinagógában vannak. Ettől a három kivételtől eltekintve a Makó környéki településeken negyven évig semmi jel nem utalt a legutóbbi világégés magyar áldozataira. A temetők katona sírjait lassan benőtte a növényzet, hiszen az itt elesett honvédek legnagyobbrészt messzi, más vidékekről vonultak be. A környék elesett katonafiai pedig vagy a kietlen orosz pusztákon, a Kárpátokban, vagy Dunántúlon nyugszanak. A „hallgatás fala'" a 80-as évek közepén kezdett repedezni. 4. 1986. június 15-én Gyurkovics Béla (1915-1996), akkor 71 éves plébános — aki már 28 éve szolgált a községben — felszentelte a szocialista korszak első, II. világháborús emléktábláját a maroslelei templom külső falán. (A község neve 1950-ben változott Püspökieléről Marosleiére). A fehér márványtábla 87 hősi halott nevét őrzi. Az akkori párt, és állami szervek bár egyáltalán nem támogatták az ügyet, de a falu népével, a közhangulattal már nem helyezkedtek adminisztratív eszközökkel szembe, különösen, hogy a templom épülete kívül állt a hatáskörükön. Mint a nagymajláthi (1952-től nagyéri) emléktáblánál már említettük, Maroslelén is nagy segítséget jelentett, hogy a templom keleti falán ott volt az I. világháborús hősök márványtáblája. Ugyanabban a méretben, kivitelben és megfogalmazásban helyezték el a nyugati falon, pontosan ugyanarra a helyre az újabb táblát. 5. A következő emléktábla avatására nem kellett már újabb negyven évet várni. 1989. augusztus 19-én, a reform szellemű földeáki párttitkár. Wéber Mátyás (1946-1998) Szűrös Mátyást, az országgyűlés elnökét kérte fel a II. világháborúban elesett földeáki hősök emléktáblájának felavatására. Az I. világháborús emlékmű előtt elhelyezett márványtábla 76 földeáki hősi halott nevét tartalmazza. A táblát a helyi nyugdíjasok egyesülete készíttette, illetve ugyanekkor állította helyre az önkéntes tűzoltó egyesület a valamikori országzászlót. A magas közjogi méltóság látogatása előtt két nappal a község plébánosa mindkét objektumot felszentelte. E földeáki példákban tetten érhető a rendszerváltás előtti korszak utolsó éveinek tendenciája, az újonnan alakult civil szervezetek kezdeményező készsége és tevékeny szerepvállalása. (Földeákon még a háború éveiben megkezdték a hősi halottak neveinek felvésését az I. vi-