Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Halmágyi Pál: Az I. és II. világháborús emlékművek Makón és környékén

A II. világháború idején elkezdték felvésni a makói emlékműre az újabb hősi halottakat. így felkerült az emlékműre a haditudósító században szolgáló Gallyas Ferenc főhadnagy (aki később azonban szerencsésen hazatért), és 71 hősi halált halt makói honvéd és 5 zsidó munkaszolgálatos neve. 11. Püspökiele (Maroslele): a község anyagi lehetőségeinek igen korlátozott voltára tekintettel 1924. augusztus 8-án úgy határozott, hogy a templom falán helyezi el a hősi halottak nevét tartalmazó díszes márványtáblát. Néhány évvel később, 1927-ben felmerült egy „Hősök Háza" építése, de ez az elképzelés nem tudott megvalósulni. 1928-ban fákat ültettek a templom körüli téren, így kialakult a „Hősök ligete", majd 1929. október 15-én felavatták a 78 hősi halott nevét őrző fehér márványtáblát a templom külső falán. 12. Királyhegyes: 1925-ben még azt tervezték Királyhegyesen, hogy a templom falán elhelyezett emléktáblán örökítik meg a község hősi halottainak neveit. Később mégsem ez a megoldás valósult meg, hanem a község központjában, a templom előtti kis téren állították fel a — minden valószínűség szerint a mintakönyvből választott — hősi emlékművet. A vármegyei közművelődési alap 200 pengős támogatását is felhasználták a makói Gajda János kőfaragó mester műhelyében elkészíttetett alkotáshoz. 1930. május 11-én avatták fel a 73 hősi halott nevét őrző emlékművet. Nem telt el egy évtized, s 1939. tavaszán új név került a márványtáblára. A kárpátaljai bevonuláskor Feketeardónál elesett Kakuja József honvéd neve nyitotta meg a II. világháborús hősi halottak sorát. 13. A makói katolikus templom külső falán a volt cs. és kir. 4. huszárezred makói öreg katonái hősi halált halt bajtársaik emlékére emléktáblát helyeztek el. A felavatási ünnepségre az 1935. augusztus 25-én megszervezett I. ezrednapon került sor. 14. Magyarcsanád: a község már 1924-ben elhatározta, hogy Horváth Géza 11. számú szobortervét állítja fel. A költségekre (a szobor ára 90 mázsa búza, szállítás, felállítás, nevek bevésése 32 mázsa búza) meg is szavaztak katasztrális holdanként másfél kiló búza községi pótadót. A tervből azonban a nehéz gazdasági viszonyok miatt ekkor nem lett semmi. Jó egy évtized múlva, 1935-ben épült föl a község főutcáján Müller Tibor tervei szerint az ún. „Hősök Háza". A színház és előadóteremnek, bálteremnek is használható közművelődési intézmény ünnepélyes átadása és az előcsarnokban elhelyezett két hatalmas márványtábla felszente-