Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

RÉGÉSZET - Pap Ildikó Katalin: Előzetes beszámoló a téglás és téglakeretes temetkezésekről

ti leg a keretbe temetett váz gerincére hosszanti oldalával merőleges téglákkal borították. A keret felmenő falából részlegesen egy sor maradt meg. Lapostetök csak épített téglakereteket fedtek. A lapostetőt tartó szerkezetet Csongrád-Ellésmonostor 102. sírja (9-10 kép.) alapján mutatom be. A felnőtt férfi testét körbefogó koponyafülkés épített téglakeret a váz bal oldalán és a lábcsontoknál 3 sor lapjára fektetett, jobb oldalon egy sor élére állított téglából áll. A szerkezet a bal oldalon figyelhető meg, ahol a legfölső sor tégláit kissé kifelé tartó sorban rakták. így egy téglaperemet nyertek, melyre habarccsal fölerősítették a fedő szerkezetet alkotó téglák rövidebbik oldalát. A téglák egyik végét ferde síkra vágták. A lapostetőt tehát téglaperemek közé erősített, egymásnak támasztott téglák alkották. A nyeregtetős fedőszerkezet is hasonló elven alapul. Ezt Csongrád-Ellésmonostor 127. sírján (11. kép) mutatom be. A téglakeret és a benne nyugvó gyermek csontjai erősen bolygatottak. A nyeregtető teljesen megsemmisült. A keret jobb oldalán látható téglasor nem ehhez az építményhez tartozik, azonban a bal oldalon és a lábcsontoknál megmaradt a 102. sírnál alkalmazott szerkezethez hasonlóan kialakított téglaperem, melyre rátámasztották a nyeregtetőt alkotó téglák rövidebbik oldalát. A téglákat vastag habarcsréteggel vonták be. A fedőtéglák rövidebbik élét mindkét oldalon lecsapták, így nagyobb ragasztási és illesztési felületet, és igen stabil fedőszerkezetet nyertek. A temetkezési szokás datálása és elterjedése Hazánkban a temetkezési szokás már a X. században megjelent,

13 és X-XI. századi köznépi temetőinkben szórványosan kimutatható a jelenléte. Szélesebb körben a XII—XIII. században, templom körüli temetőinkben terjedt el, és a XIV-XVI. századig — főképp nemzetségi monostoraink körül — biztosan továbbélt. A legtöbb téglás és téglakeretes temetkezést a Tisza-MarosKörösök közéről és a Duna-Tisza közéről ismerjük.

14 Az általam felkutatott 23 Békés megyei és 10 Csongrád megyei lelőhely is ezen a területen van. A téglás, téglakeretes temetkezések gyakoriságát jól szemlélteti az elterjedési térkép (12. kép). Békés megyében jóval több a lelőhely, ennek oka azonban az, hogy Csongrád megyében a falusi templomok kevésbé kutatottak. Sokat mondó adat a temetkezési szokás gyakoriságára nézve, hogy Csongrád megyében minden második megkutatott templom mellett