Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc – Hegyeli Attila – Törőcsik István: Néprajzi gyűjtőút a Duna-deltában. A lipovánok

különbségek nincsenek, pusztán a rítusuk különbözik valamennyire. Ugyanakkor ők még mindig a régi ortodox kalendárium szerint ünnepelnek, így karácsony a mi naptárunk szerinti vízkeresztre esik. Ma 23 osztályban tanítják az orosz nyelvet, mint anyanyelvet Tulcea megyében (sehol máshol az országban) és létezik a tulceai tanítóképzőben eg)

7 osztály, melyben a jövendőbeli orosz-lipován pedagógusokat képzik.

22 Fontos szempont a kisebbség mai helyzetével kapcsolatban, hogy létezik egy aktív értelmiségi rétegük, létezik képviseletük a hatalom köreiben, kik eddig is eredményesen harcoltak a kisebbség jogaiéit, megmaradásáért. A lipovánok története a XVII. századi orosz egyházszakadásig nyúlik vissza. Oroszországban az eredeti görög liturgikus szabályok a századok folyamán módosultak és sajátos szláv vonásokat vettek fel. A XVI. században több nemzeti zsinat is próbálkozott a liturgikus könyvek és szertartási szokások egységesítésével, de eredménytelenül. Az 1654ben Nikon patriarcha által elrendelt reform ellenkezést váltott ki a közpapság és a nép egy részéből akik ragaszkodtak a „nemzeti jellegű'" liturgiához. Egy Awakum nevű pópa vezetésével kiváltak az orosz egyházból, ők lettek az „ószertartásúak". A szakadárok (raszkolnyikok) később két csoportra váltak, egy részüknek megmaradtak papjaik (az ő nevük popovci), míg másik csoportjuk papjai elhunyta után lelkipásztorok nélkül maradt (őket bezpopova-nak nevezték). Az 1730-as években egy Fótij nevű nincstelen sztrelec Filipp álnéven az arhangelszki és olonci kormányzóságban az utóbbiak egy részéből szektát alapított, melyet később róla Filippovcsinának, követőit filippovci-nak, filippovánoknak nevezték el,

2J innen ered a lipován elnevezés. E szélsőséges szekta célja a hagyományos ortodoxia előírásainak minél tökéletesebb teljesítése volt. ennek érdekében sokan még az öngyilkosságot is vállalták. A hagyomány szerint, amikor Fülöpöt a katonák elfogták, hetven társával együtt az önkéntes tűzhalált választotta. Követői az üldöztetések elől a Krím félszigetre menekültek, de onnan a tatárok kiszorították őket. II. József idejében egy részük Bukovinába telepedett, majd nmen kerültek a Duna-deltába. Utóbbiak egy csoportja 1846-ban a szarajevói metropolitához csatlakozott, őket ausztriaiak-xmk hívták.

24 Ily módon például az egyik legnagyobb lipovánok lakta település. Sarichioi két részre szakadt, melyek egymás