Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: A csongrádi múzeum néprajzi gyűjteménye

SZŰCS JUDIT A csongrádi múzeum néprajzi gyűjteménye Könnyű-e, magától értetődő-e a muzeológus számára a maga gyarapította, leltározta anyag ismertetése? Kívülálló azt mondhatja, igen, hiszen a szakember napról-napra ezzel foglalkozik. Mi magunk között tudjuk, hogy nem ilyen egyszerű a kérdés megválaszolása. Nem könnyű azért sem, mert ritkán írunk róla. A gyűjtemények bemutatásának nincs kész „receptje", kialakult módja, szempontjai sem általában, sem alkalomhoz kötötten. Talán nem is kell, nem is lehet az ismertetésekhez általános szempontokat adni. Az alkalomnak megfelelően kell megtalálni a feldolgozás, ismertetés szempontjait, szerkezetét és stílusát. Nevezett múzeum és gyűjteményei 1956 óta működnek államilag bejegyzetten. De néprajzi tárgyakat már az 1920-as évek közepén is gyűjtött Farkas Sándor egy múzeum létrehozásának szándékával. Ezt igazolta az 1927-ben Farkas halála után készült leltár. Nézzük meg ezt a leltárt! Ebben a jegyzékben régészeti, helytörténeti gyűjtemény alapját is jelentő tárgyak, képek, numizmatikai anyag mellett néprajzi tárgyak is kigyűjthetők. Ebbe a leltárba milyen néprajzi tárgyak kerültek? Mit gyűjtött Farkas Sándor Csongrádon a szentesi és a Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteménye számára végzett gyűjtése után, halála előtt? Már ekkor megjelennek a Csongrád mezőváros paraszti, iparos kultúrájából a máig gyűjtendőnek tartott egységek, témák: a paraszti önellátó háztartás és gazdaság, lakáskultúra, iparok eszközei, tárgyai, ebből kiemelve a tájra, kisrégióra jellemző foglalkozások, például az ács és a halász eszközei. A mezővárosi iparok közül a gazdálkodást közvetlenül szolgáló kovács és bognár eszközök, a paraszti viseletet meghatározó csizma készítőjének néhány szerszáma, a fazekasság néhány eszköze: festéktartó edény és őrlőkő szerepel a jegyzékben. A nevezett leltárban a 617 sorszámon szereplő tárgyak, képek, könyvek, pénzek közül 235 sorszám a néprajzba sorolható, a népi kultúrát reprezentáló tárgyat jelent (Itt nem darabszámban jelzem a tárgyak arányát. A sorszámok, l-l sorszám alatt esetenként több tárgyat is jelentenek.).