Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Nagy Vera: Az 1904-es Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás Hódmezővásárhelyen

A kovácsok és bognárok közös munkájaként készült kocsik több változatban szerepeltek: „Eszterházy" magyar kocsi, igás kocsi, fedeles fajdán hintó, hajlított oldalú magyar kocsi, homokfutó kocsi, nyitott hintó, fuvaroskocsi stb. Ekkoriban a kocsigyártás virágzó szakma volt Vásárhelyen, a helyi mesterek magas színvonalra fejlesztették, bár kisipari módszerekkel dolgoztak. A helyi kiállítók közül a kisipari kereteken egyetlen társaság lépett túl: Kalmár Zsigmond és Társa terménytisztító gépgyára. Legfontosabb termékük az ún. Kalmár-rosta, a század elején országos hírnévre tett szert.

4 A mezőgazdasági rész első nagyobb csoportját a mezőgazdasági termények kiállítása alkotta, 169 résztvevővel. Gabonafélék, kukorica és takarmányfélék láthatók itt, mint a helyi gazdálkodás legjellemzőbb terményei. A búza feldolgozottságának legmagasabb fokát a tésztafélék képviselték: laska, csiga, kocka, eperlevelű tészta, tarhonya, valamint kalács, perec, piskóta. A kertészeti kiállítással némi átfedést mutatnak az itt látható gyümölcsök, melyek részben nyers, részben pedig befőtt és pálinka formájában kerültek a kiállításba. Ez utóbbiak igen sokfélék, ún. vegyes, barack, szilva, cseresznye, meggy, eper, törköly, seprő, bor. A gazdaasszonyok elhozták legszebb befőttjeiket és háziszappanjaikat. A múlt században jóval nagyobb jelentőségű kendertermesztésre és feldolgozásra is találunk példát, két kiállító hozott saját termesztésű kendert, valamint ebből feldolgozott, megszőtt textileket. Ez a kiállítási rész, bár tematikailag kissé vegyes, mégis tükrözi a helyi mezőgazdaság fő jellemvonását, a gabonafélék termesztésének uralkodó voltát, a termékek feldolgozottságának alacsony színvonalát, mely elsősorban a házi szükségletek kielégítését szolgálja. Ugyancsak ez utóbbi jellemzi a kertészeti kiállítást is. Az állatkiállítás színhelye a népkert melletti szabad terület volt. A jószágkiállítás keretén belül legnagyobb a lovak száma. 97 gazda 214 lovat hozott el, ami jelzi a lótartás ekkori helyi jelentőségét. Vásárhelyre is jellemző, hogy a lótenyésztés a múlt század végére érte el fejlődése csúcspontját, s ez az első világháborúig tartott. A múlt század végére itt is kialakult egy lótartásról híres gazdaréteg, akik lovaikkal országos kiállításokon is részt vettek. Természetesen a lótartás a nagy kiterjedésű határ