Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)
NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Adatok a Dél-Alföld fazekasságához
it örökítik tovább. Egy 1842-es példányon szép vonalvezetésű kakas díszlik, mely szerkezeti rajzában a vásárhelyi darabokra vezethető vissza. 26 Néhány igényes butella az 50-es évek végéről külön csoportot képez az egyébként egysíkú szentesi darabok közt. Oldalára művelt írással ájtatos szöveget karcolt készítője. 27 Ehhez hasonló szöveg már korábban, egy 1844-es datálású kétcsöcsü kancsón is előfordul: „Lakos Sámuelé ez az Ittzés Mihók Készült 1844dik Isten Éltessen Pajtás Kit kezemben láttz Holtódútán Hóltómútán Menyországbanlás Az igazBaráttság megtsalást Nem kivan héljbe „ritka" Mert Szép út az Igazság hasznos az Jámborság ekketőnek Végén vagyon a Menyország". 28 Hasonló szöveg 1853-as és 1857-es kulacsokon is előfordul, mely a felírat századközepi népszerűségére utal. 29 Szentesről a butellák mellett néhány szép kulacs is fennmaradt. Zöldmázasak, karcolt és ritkábban pecsételt díszítésűek. A XIX. század utolsó harmadáig gömbszerü apró lábakon állnak, mely szentesi jellegzetességnek látszik. Ez a lábmegoldás néhány 1820 körüli vásárhelyi kulacsot is jellemez, mely arra utal, hogy Hódmezővásárhely formailag is jelentősebb hatást gyakorolt a szentesi fazekasságra. így csak feltételezzük, hogy egy XIX. század első harmadára datálható, gazdag pecsételt díszítésű, áttört közepü kulacs talán szintén korai szentesi munka. 3 " A Dél-Alföldön a pecsételt díszű kerámiák szintén a vásárhelyi anyagban jelentkeznek először, majd terjednek el a környék más regionális központjaiban is. A viszonylag egységes, zöld, esetleg sárgával kombinált szentesi alkalmi edények a 80-as években sárgás színű, új formát követő butellákkal egészülnek ki, mely vélhetően idegen fazekas betelepülésével magyarázható. 31 A szomszédos Szegváron hasonló időszakban szintén előfordul a sárgás színű butella. Szentesen vörösre égetett, mázzal díszített kanták is készültek, de ezekből viszonylag kevés maradt fenn, igazolván, hogy a gyűjtők inkább a reprezentációs tárgyállomány beszerzésére törekedtek. 32 Ritkaság az olyan használati tárgy, mint az 1889-es hosszú tepsi, melyet Varga Imre készített. 33 Csongrád Csongrádon is nagyjából hasonló időben, a 40-es évek végén jelennek meg a zöld és sárga mázas feliratos kerámiák. A jellegzetes edények: tintatartók, kétcsöcsü boroskancsók, butellák, köztük a
